| 2. Regényhősünk nagyatyja 1784-ben, márc. 10-én ült földúlt kebellel azon karszékben, melynek vánkosai közt elpárolgott lelkéből minden erély, kiégett agyából minden világ, elhalt szívéből minden meleg. Albert pedig 1839 elején, tehát ötvenöt évvel később lépett a patvariából[28] egyenesen a közéletbe mint nagy reményű ellenzéki tag és bálványzott megyeszónok. Mennyi változo... |
Következő