| Vörös Judit versei 2. |
2021-09-17 13:01:18 |
| VÖRÖS JUDIT VERSEI 2. Vörös Judit ( 1950. április 11. - ) Versei: Holnap Magazin... |
| A fanatizmusról |
2021-07-14 20:37:22 |
| Márai Sándor: Füves könyv Mindig, mindenütt, minden módon és alkalommal küzdeni a fanatizmus ellen. A habzó szájú, nyavalyatörős indulat ellen, mely kitör emberi rejtekéből és szabdalni, alakítani akarja a világot. Küzdeni a fanatizmus ellen türelemmel, magyarázatt... |
| "Halottról jót, vagy semmit..." |
2021-04-23 07:40:30 |
| "Halottról jót, vagy semmit..." Ha többé el nem éri nyelved hegyes vasa, kit oly izzón gyűlöltél, mert elment már "haza", "Halottról jót, vagy semmit!" - idézed szívesen, hogy emlékét gyalázza e kétes intelem. Ha ily "kegyes" vagy ahhoz, ki vissza már nem üt, kíméld, ki küzd, ki él még, s egy jó szót, csöpp derűt te adhatsz néki áldón, ha szíved nem hamis, védel... |
| Hulló csillag |
2021-02-04 19:18:20 |
| Hulló csillag Írta:Törő Zsóka Úgy robbantál életembe, mint egy lángoló üstökös. Fényed éjem betöltötte, szívem aranyba öltözött. Te lettél nekem a csoda, lényed oly izzón tündökölt. Lelkemnek fénylő temploma, hoztál fájdalmat, örömöt. Hirtelen kihunyt csillagod, az ég sötétbe öltözött. A madárdal elhallgat... |
| Párisban az Őszöm |
2020-11-02 12:20:54 |
| M. Kovács Roni - Párisban az Őszöm "Párisba tegnap beszökött az Ősz. Szent Mihály útján suhant nesztelen, Kánikulában, halk lombok alatt" Szépség volt, meztelen. Már járt itt, s emlékét leterítve, Szerelme selymén parázslott ágya, Jött, hogy szívén szenderülhessen e... |
| Pogány Zoltán versei |
2020-10-25 20:00:20 |
| POGÁNY ZOLTÁN VERSEI Pogány Zoltán a szlovákiai Szádalmáson él, nem messze a magyar határtól. A magyar nyelv avatott művelője, már gyermekként szívesen játs... |
| Orth László versei I. |
2020-10-16 22:15:28 |
| ORTH LÁSZLÓ VERSEI I. Orth László, a tűzzel, szenvedéllyel, reményekkel teli 22 éves ercsi fiatalember még nem annyira ismert az olvasók körében,... |
| A lélek antennája |
2020-09-25 21:23:08 |
| A lélek antennája Hiába öntöm bármi szép szavakká a bennem izzón élő szent csodát, kimondva holt betűvé dermed át, számodra elszürkül hideg salakká. Feltámadott Urunk bár adná néked, mint nékem is, élő saját magát! Meggyőzőn csak ily élmény hatna rád, mely átformálhat önmagának téged! Kevés a szó, kevés az értelem, itt mérni minden műszer képtelen! De van, mi több... |
|
Következő