Regisztráció  Belépés
Keresés a TVN.HU felhasználók blog bejegyzéseiben
Blog bejegyzések száma: 4409800 db

Mit:

  

Felhasználónév:

   (szűkítés)
  
Találatok:
Találatok száma: 12879
Előző Következő
H.Kohut Katalin: Séta az esőben 2018-09-25 21:48:09
H.Kohut Katalin: Séta az esőben Cseppek hullanak alá a mennyből, akár kékellő parák a csendből, hűsítik égő szívemet, s arcom, áhítattal csüngöm az alkalmon. Tavaszi negédes, kedves permet, öntözi a nemes rózsaberket, a Föld párájával ölelkezik, a jósága elér a lelkedig. Tarts hát velem, drága egyetlenem, frissítő utunk ék a jellemen, esik a...
H.Kohut Katalin: Séta az esőben 2018-09-25 21:48:07
H.Kohut Katalin: Séta az esőben Cseppek hullanak alá a mennyből, akár kékellő parák a csendből, hűsítik égő szívemet, s arcom, áhítattal csüngöm az alkalmon. Tavaszi negédes, kedves permet, öntözi a nemes rózsaberket, a Föld párájával ölelkezik, a jósága elér a lelkedig. Tarts hát velem, drága egyetlenem, frissítő utunk ék a jellemen, esik a...
H.Kohut Katalin: Igaz törvény kívánsága 2018-09-25 21:45:09
H.Kohut Katalin: Igaz törvény kívánsága Éjszaka repkednek vérvörös madarak, vészjelző álmokat, zaklatottat adnak. Az ember józanul szemléli a mindent, ellenkezik az agy, észleli az Istent, kit szeret oly' nagyon, tisztelete szerény, tiszta-szív élteti, a hajléka szegény, lelke szabadság, dicséri a törvényt, megfejti a múltat, mutatja az ösvényt, melyen jár az igaz ember...
H.Kohut Katalin: Megbocsátás 2018-09-25 21:44:13
H.Kohut Katalin: Megbocsátás Hitszegés a hazugság, már jól tudom, egyetlen lódítás, s szívem megreped, akkor már benne a helyed nem leled, a magyarázkodást felettébb unom. Még megbocsátok, a szemem behunyom, kincsektől dagad ilyenkor a zsebed, s jól tudom, mit akarsz, hol jár az eszed, saját vágy-köreimet körbefutom. Kívánságom temérdek, jól ismered, azt is, hogy ö...
H.Kohut Katalin: A férfi ideál 2018-09-25 21:39:45
H.Kohut Katalin: A férfi ideál Ujjaidat egyenként elringatnám, bársony hangodat magamhoz ölelném, szívemet, lelkemet neked adnám, gondolatomat elmédbe helyezném. Dús szemöldököd cédrus szelídsége, érintéseddel a mennybe varázsolsz, negédes szemeid vajh boldogok-e, sokérzékűnek engem már nem vádolsz, mert ringatlak drága, mint méhkirálynő, megfogant bennem a boldog...
H.Kohut Katalin: A tiszta szív jövője 2018-09-25 21:28:13
H.Kohut Katalin: A tiszta szív jövője Szonettkoszorú 1. Múlt rögjeiből olvasok nyomokat, Embert keresek, nagybetűst, szíveset, Nem találok sokszor mást, csak gonoszat, Számtalanszor megesett ez az eset. Vizsgálom a jellembeli okokat, A szív a törvényt súgja, fényeset, Elismerem az árnyék-sablonokat, Emberi formában élnek, meglehet. A nemesség és becsület,...
H.Kohut Katalin: Háború 2018-09-25 21:21:43
H.Kohut Katalin: Háború Éjszaka lett egy pillanat alatt, árnyékok borították a falat, csendes szonátámat kikapcsoltam, az ágyra roskadtam bizalmatlan. Mennydörgéssel kezdődött a csata, felvonult az ellenség csapata, szívembe hatolt villanyos hatás, sarkkörökön túli vízcsobogás. Leszakadt talán az égmennyezet, szemem a plafonon megmeredt, kerestem foltját az üt...
H.Kohut Katalin: A líra 2018-09-25 20:47:59
H.Kohut Katalin: A líra Líra a neve a versírásnak, márkája a szerző becses neve, költői formákkal apellálnak, sötétek agyából lövell leve. A szívünk ugyanaz, mint logikánk, jósággal példázgat az igazság, aggódik, törődik, s hogy mi vár ránk reményét kifejti, mint vigaszág. Leplezni gazságot örök áldás, tévútról terelni kötelesség, rosszat nem ismeri a virágzás, s...
H.Kohut Katalin: Temető 2018-09-25 20:15:28
H.Kohut Katalin: Temető 'A hervadás bús pompájában áll most", sírokat fednek romlás virágai, nagyfejű, fehér krizantém szirmai orrunkba halált tárnak, az illatost. Micsoda sírvilág a szagos világ! Szétválasztni kéne a halottakat, érdemük szerint, jókat, gonoszakat, megnyitni az utat, kinek szíve lát. Feneketlen kút mélyébe kell vetni, ki más lelkébe tiport...
H.Kohut Katalin: Temető 2018-09-25 20:15:26
H.Kohut Katalin: Temető 'A hervadás bús pompájában áll most", sírokat fednek romlás virágai, nagyfejű, fehér krizantém szirmai orrunkba halált tárnak, az illatost. Micsoda sírvilág a szagos világ! Szétválasztni kéne a halottakat, érdemük szerint, jókat, gonoszakat, megnyitni az utat, kinek szíve lát. Feneketlen kút mélyébe kell vetni, ki más lelkébe tiport...
Előző Következő
Blogok, Videótár, Szótár, XFREE, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza,

© 2002-2016 TVN.HU Kft.