Regisztráció  Belépés
Keresés a TVN.HU felhasználók blog bejegyzéseiben
Blog bejegyzések száma: 4234137 db

Mit:

  

Felhasználónév:

   (szűkítés)
  
Találatok:
Találatok száma: 1209
Előző Következő
Tóth János janus: Esteéj 2017-05-28 12:22:25
Sóhajként szökik a távolság, egymáshoz bújnak a párhuzamok, a ma szeme még résnyire nyitva, de pilláin már lógó, álmos mondatok. Árnyékait hívja magához az alkony, a Nap kanócát összecsípi ujja, és kihuny a fény, a vöröslő ködöt hegyek csúcsain szél maszatolja. Csillagsugár kacsint suttogó percre, a tétova pillanat lábujjhegyre áll, meg-megbillen, majd eltűnik h...
Tóth János janus: Hegyek 2017-05-25 11:45:13
Mindenkinek van egy hatalmas hegye, s elindulunk föl, hogy hol a teteje, egyedül kapaszkodva, függve, lógva, mászunk, mintha csak e hegy volna. Éles szikla fagyos tenyerünket metszi, de nekünk nem kell a közel, hív a messzi, visszacsúszunk, de máris kőbe kapaszkodva, húzzuk fel magunkat, nem szisszenve, szólva; nem számít se seb, végtag sem, ha csonka csak a csúcs mi él...
Szendergő pillanat 2017-05-24 21:44:39
Tóth János Janus: ..................Szendergő pillanat Futórózsa áll ablakom alatt, szendereg szirmain a pillanat, fények takarják a csöppnyi időt, aludj csak, tedd párnáddá a jövőt! Szellő ringat, alszol, s én álmodom, képzelet hintáz a hajló ágakon, tövis tövén huncut harmatgyerek csillogó szeme kuncogós kerek. Megcsúszik a csepp, szárcsú...
Tóth János janus: Felejtős 2017-05-24 07:45:20
Már elfelejtettem, hogy elfelejtettél, mikor én voltál, mikor más lettél, már elfelejtettem, felejthetetlen vagy, rég engem vettél, most eladtad önmagad! Üvegszilánkon fordul ki magából a világ, szemem sarkában a repedezett múlt perifériát még összetartják kusza, gyönge vonalak, de az alkony jön, rá szürkeséget rak, mint sötét papírt összegyűri az est keze, és rep...
Tóth János janus: Lelki-sebészet (műhiba) 2017-05-21 19:50:47
Bámulom a plafont. Mész festette vakolat ridegen néz vissza , metszek közben lelkemen, s az ágy, csorgó emlékeim issza. Sajog a hasított seb, szisszenek, nincs lidocain, kimetszett érzés a fém tálban, már nem vörös, csak sápadó rózsaszín. Meg van végre, ami fáj, hát itt van a góc, szívem selymén áttét, egy durva, makacs daróc. Körbevágom, fűrészelem, s lenyú...
Tóth János janus: Szendergő pillanat 2017-05-21 00:15:07
Futórózsa áll ablakom alatt, szendereg szirmain a pillanat, fények takarják a csöppnyi időt, aludj csak, tedd párnáddá a jövőt! Szellő ringat, alszol, s én álmodom, képzelet hintáz a hajló ágakon, tövis tövén huncut harmatgyerek csillogó szeme kuncogós kerek. Megcsúszik a csepp, szárcsúszdán rohan, pitypangra huppan, amely színarany. Árnyék ballag, szirmon botlik lába,...
Tóth János janus: Kártya-játék 2017-05-19 14:37:03
A halál s az élet játszik, tét vagyok egy kártyaasztalon, hogy melyik húz tizenkilencre, azt még nem tudom. Treff jön, pikk vagy épp a kör, ki tudja, mit rejt a pakli, néha elegem van e játékból, abba kéne hagyni....
Tóth János janus: Kifogytam magamból 2017-05-12 11:05:17
Kifogytam magamból, bennem mindenütt te vagy , görcsös, lázas forróság, s a dermesztő fagy, elmém rejtet zugában titok, megfeszítő kétség, édes nyári álom, libegő-lebegő reménység. Értelmem tábláján egyenlet, megoldhatatlan, minden ismeretlen, s én a tört, csak számolok magamban, jó lenne tudni, mi lesz a vége, bámulok a jövőbe, mint egy pisztoly csövébe. K...
Tóth János/janus 2017-05-09 07:21:04
Tóth János janus A szakadék széléről... Még menthet az ölelés, de ölhet is hiánya, a szakadék széléről van-e ki visszarántsa a zuhanni készülőt, az elsorvadó lelket, vagy csak utána dobják a bús fejfakeresztet? Ma még egy lépés elég, hogy együtt lehess vele, ha holnap érintenéd már üres lesz a szeme, a fénytelen végtelen úgy rejti őt magában, ahogyan a harmat...
Tóth János janus: Kihunyt a Nap parazsa 2017-04-28 11:36:47
Ég alján kihunyt a Nap parazsa, fekete pernye szitál a tájon, kel a Hold, még sápadt aranya, csak bukdácsol a csonka faágon. Szél szelídül, repce mezőre hever, virágport sóhajtva elszendereg, némaság jár, csendeket szegel, ajkakról szó már nem csepereg. Lelkekbe bújik s virul az álom, színek ölelkeznek pillák mögött, valóság sodródik, fogja egy zátony, s így lesz...
Előző Következő
Blogok, Videótár, Szótár, XFREE, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza,

© 2002-2016 TVN.HU Kft.