| Ezer évig várok rád... |
2018-07-17 21:34:58 |
| Michel Legrand: Ezer évig várok rád... Hogyha kell én ezer évig várok rád, Míg a réten virág nyílik várok rád. Míg a fákon gyümölcs érik várok rád, Hisz a szerelem, veled oly szép! Megtalállak drágám hidd el bárhol jársz, Felkutatlak igaz hittel bárhol jársz. Legszebb álmom ó ne vidd el bárhol jársz, Hisz a szerelem, veled oly szép! Mint kósza szél a pill... |
| Szakáli Anna: Rezzen a levél |
2018-07-17 07:32:53 |
| Szakáli Anna: Rezzen a levél Mozdul rezzenve a levél, lecsöppenő vízgyöngyöt hintáz libbenőn a szél, mint síró ember szeméből könnyként földre csordul, majd homályos köddé válva, a légbe csavarodik fel, a levélen újra megtapad, és könycseppet formázva megint a földre szalad. S így tovább, a gözölgő kertben pára gomoly halad, melyben látom arcod kirajzolódni... |
| A kertek szelleme |
2018-07-15 00:15:43 |
| Lafcaido Hearn 1892-ben kiadott "Egy japán kertben" című esszéje a Tramore kertek egyik legfontosabb forrása volt. Az esszé két részből áll. Részletesen részletezi a Hearn saját kertjének elemeit, amelyek még mindig megmaradnak, miközben az olvasó részletesen értelmezi az ókori és tiszteletreméltó japán kertészeti filozófiát, különös tekintettel a sziklák, a fák és a kert más elem... |
| Gyümölcsfa a nyárban. |
2018-07-14 12:07:34 |
| B. Radó Lili Gyümölcsfa a nyárban. Ragyogó, boldog, termékeny nyaram! Sziromszóró, kósza szelek után az érés élő, lüktető, drága láza s áldott békéje elviselt viharnak. Nem zajong döngő méheraj körül, az útjuk nyíló virághoz vezet, mig én gyümölccsel terhes karjaim sugárzón tárom a napsütésbe szét. Ezer gyökerem köt és én szilárdan állok.... |
| Mecsek Zsuzsa: Téged látlak |
2018-07-13 13:02:52 |
| Mecsek Zsuzsa: Téged látlak Még mindenben Téged látlak, fűben, kavicsban, mozdulatban. Ha azt akartad volna, hogy feledjek, elbújhattál volna jobban. A holdban is Te rejtőzöl, s ha magadra húzod a felleget, nékem fölfesti rá az arcod a mindenható képzelet. Ha távoli... |
| Szász Gerő: Az árva. |
2018-07-13 08:11:14 |
| Szász Gerő: Az árva. Nem kérdem, ki vagy? Érzem, tudom, látom. Ott tartod nevedet halavány orcádon. Szemed megtört fénye egy világot vádol: Lehullott falevél villám-ütött fáról. Ha nap fénye éget, ha szélvihar sodor, Menhelyed, otthonod az útszéli bokor; Vánkosod a göröngy, s ha meglep az álom, Csak akkor vagy boldog ezen a világon! Álmaidban te is, mi... |
| Vagyok Vagyok, fény és árnyék, valóság és játék. Vagyok, hi |
2018-07-12 18:58:39 |
| Lindák Mihály: Álmodom Csalóka délibábos tájon dér csillog a nyárfákon. Sírba hulló rög kopog. A tél közelít, lépte kopog. A jajszó sem hallik már, néma lett, kihalt a táj. Álomvilágban éltem én, ahová nem jut el a fény. A felkelő nappal megvirrad. Biztató hajnal hasad. Fű kizöldül, rügy fakad a fán, harmat c... |
| Csillagóra |
2018-07-11 17:15:12 |
| Hárs Ernő CSILLAGÓRA Félignyílt kagyló volt a langyos éj, a víztükör s a felhős ég a héjak, s a szűrt holdfény a gyöngyházcsillogás. Egy parti kocsma korhadt asztaláról, fűzfák alatt kortyoltuk az italt, paraszti pincék mézédes borát. A szem tárgy nélkül kószált, csak a száj volt híd az álom s valóság között, hűlt délutánok ízét közvetítve. Ahogy nőtt a h... |
| Ballada Írisz fátyoláról |
2018-07-09 14:15:22 |
| Babits Mihály BALLADA ÍRISZ FÁTYOLÁRÓL Megjön a tavasz tarkasága: fehér pöttyök és piros pontok, virágos fák, tavaszi gondok, tavaszi sírok ciprusága, fehér virág hull barna sárba, szelet mond az alkonyi pír is; halálvágy száll a bús muzsákba, mikor zöld köntösét cifrázza Irisz. S megjön a nyárnak tarkasága: poros utak, száraz porondok, a kertkarókon piros gom... |
| Szilágyi Géza: Vágy. |
2018-07-09 11:53:16 |
| Szilágyi Géza: Vágy. I. Nincs, nincs-e hát, ki rólam Csak egy kis dalt is zengne ? Egy kis dal hozzám írva Mily drága lenne ! Nem tép le soha, senki Egy kis virágot nékem ? Óh, hogy a keblembe zárnám Elrejtve mélyen ! Gyöngéd szavakat felém Nem hoz a kósza szellő, A nap, ha száll s helyébe Az este eljő ? ! Nem száll soha az égről Egy csillag se a földr... |
|
xMagazin
Következő