Regisztráció  Belépés
Keresés a TVN.HU felhasználók blog bejegyzéseiben
Blog bejegyzések száma: 4280966 db

Mit:

  

Felhasználónév:

   (szűkítés)
  
Találatok:
Találatok száma: 1793
Előző Következő
Szemeid 2017-09-17 16:25:17
Izsák Gyula: ..............Szemeid. Sápadt arcod hamvas bársonyában Két fényestüzű gyémántszem ragyog. Két gyémántszem: érzések tükrözői: Beszédes lélekablakok. Ha szívedet mély, nagy bánat gyötri, Ha nehéz gond sújtja szüntelen: Két szemed olyankor csendes, bágyadt, Mint tó bús, őszi reggelen. Ha öröm csókja érinti meg ajkad, S dalos nevetéssel tel...
Bárd Oszkár: Christophor 2017-09-17 07:19:39
Bárd Oszkár: Christophor Csüggedtségem hogy skandálja a csendet! s oly vágytalan, monoton, elesett, hogy mindhiába hitetem a vérem, nem tudok már kiáltni heveset; mint láthatatlan uszály, szerteporzik mögöttünk terv, cél, álom, tiszta hit: csoda segít csak, ám csodára várni csak szomorú önkínzás volna itt. Tudom, jönnek majd víg, rózsásabb percek ég, föld gyötr...
Őszi melódia... 2017-09-16 21:29:37
Alkony /Zagyi G. Ilona/: Őszi melódia... Felhőkön át kacsint a nap, majd fázósan szemét hunyja, a szél melódiát játszik, éberségét elaltatva... Élő hárfáján ágak között kísérik hulló falevelek, suttogják a dallamot, míg elérik az avarszőnyeget... ...csak játszik..., büszkén szerepel. Eléri, amit tervezett. Bámészkodnak könnyezőn, elérzékenyült fellege...
Farkas Imre: Ha meghalok . . . 2017-09-15 08:28:07
Farkas Imre: Ha meghalok . . . Ha meghalok majd - szinte látom, Csöndes lesz kis legény tanyám. - Nincs szeretőm, nincs barátom, Ki könnyet hullatna rám. És mondják szerte majd a házban A férfiak s az asszonyok: Odafönn a padlásszobában A szegény versíró - halott. Cikket is írnak itt-ott: Nyomorgott és dalokat irt - S a szobaasszony majd kisöpri...
Izsák Gyula: Szemeid. 2017-09-14 07:15:19
Izsák Gyula: Szemeid. Sápadt arcod hamvas bársonyában Két fényestüzű gyémántszem ragyog. Két gyémántszem: érzések tükrözői: Beszédes lélekablakok. Ha szívedet mély, nagy bánat gyötri, Ha nehéz gond sújtja szüntelen: Két szemed olyankor csendes, bágyadt, Mint tó bús, őszi reggelen. Ha öröm csókja érinti meg ajkad, S dalos nevetéssel telnek a napok, Szemeid ol...
Magyar Hungaricumok 2017-09-12 23:53:40
Kinek jártak Hunnia Magyarország néven futó jelenlegi hentes és mészáros miskolci névtárt jelentő Rákóczi térnek vasfüggönyösök vastrágyaként Hungaricum Uniós örökségként,mint amit a miskolci Rákóczi tér állított össze Pán-Európai Unió néven egyből az orosz Szovjetunió megszünése után az alábbiak? 1./ Magyar huncarikum hatalmas kebellel a magyarnak mondott, magyar néven szerepl...
Átölelem a vén, öreg tölgyfát 2017-09-10 06:57:52
Gani Zsuzsanna Átölelem a vén, öreg tölgyfát Ficánkolnak a színesre megfestett levelek, zizegnek, zörögnek, ahogy a haragvó szél megfújja, sugdolóznak egymással a vidám, forró nyárról... a vén, öreg tölgyfát átölelem önfeledten újra. Jólesik nekem, megkönnyebbülök, feltöltődöm, még egy utolsó csókot csennek a zizegő levelek, mézszínű falombok csorognak a nyirkos földre...
Wass Albert: Magányosság erdejében 2017-09-06 16:03:03
" Ez itt a magányosság erdeje. Itt én vagyok csak, én és valaki, valaki, akit nem is ismerek. És aki mégis, mégis elkísér, akármeddig megyek. Valaki, akit mégsem ismerek. S van itt egy álmom: különösen szép, és különösen mégis fáj nekem: Valaki egyszer majdnem elémbe lép, és megfogja két tévelygő kezem, lecsókolja két könnyező szemem... Valaki majd az életembe lép,...
Kun Magdolna: Ha volna még, ki várna... 2017-09-06 13:41:53
Forrás: Internet... Jó lenne hazamenni, ha volna még otthonom, s ha abban az otthonban várna valaki, aki kitárná előttem azt a nap-szított fakaput, amelynek elrozsdálló zárját az idő marta ki. Jó volna, ha édesanyám fáradt karjaiban ismét fellelhetném azt a régi biztonságot, mely éreztette velem, bármily galád sorsom, ölének fészkében oltalmat találok. Jó volna haza...
Tallóztam 2017-09-06 08:34:11
Kun Magdolna Ha volna még, ki várna... Jó lenne hazamenni, ha volna még otthonom, s ha abban az otthonban várna valaki, aki kitárná előttem azt a nap-szított fakaput, amelynek elrozsdálló zárját az idő marta ki. Jó volna, ha édesanyám fáradt karjaiban ismét fellelhetném azt a régi biztonságot, mely éreztette velem, bármily galád sorsom, ölének fészkében oltalmat tal...
Előző Következő
Blogok, Videótár, Szótár, XFREE, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza,

© 2002-2016 TVN.HU Kft.