Németország és a pénzoligarchia |
2023-06-03 21:30:19 |
NÉMETORSZÁG ÉS A PÉNZOLIGARCHIA Dr. Drábik János: Uzsoracivilizáció 6. fejezet A 18. században újjászerveződött háttérhatalom (napjainkban nemzetközi pénzügyi közösségnek nevezi magát) világstratégiáj... |
Párizsi éjszaka |
2021-02-06 17:17:46 |
Kedvenc külföldi városom Párizs. "Befödte lelkemet és Párist Muzsikás, halk, szomorú este, Eltévedtünk. A nagy Bois-ban A kocsim az utat kereste. És mintha rólunk ki se tudna És mintha minket ki se várna, Baktattunk álmos gördüléssel. Nagymessziről zúgott a lárma, A... |
Gárdonyi Géza munkássága |
2020-04-28 21:00:45 |
GÁRDONYI GÉZA MUNKÁSSÁGA Gárdonyi Géza (Gárdony-Agárdpuszta, 1863. augusztus 3. - Eger, 1922. október 30.) író, költő, drámaíró, újságíró, pedagógus, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja... |
Fekete István: OTTHON VOLTAM |
2019-11-06 16:34:24 |
Fekete István OTTHON VOLTAM Olvadásszagú szél járt már a városban, amikor híre jött, hogy haza kell mennem. Húsz év óta először. Haza. A házunkban már húsz éve más lakik, rokonom nincs a faluban egy se, az öregek elmúltak, a fiatalok felnőttek, mégiscsak: haza.... |
Gárdonyi Géza:November A kertemben járok, és szomoru vagyok |
2019-11-03 23:08:58 |
Gárdonyi Géza: November A kertemben járok, és szomoru vagyok, szomoru, mint a fák, s a hervadt virágok, Az egész föld olyan árva, oly elhagyott, mintha megunta vón Isten e világot. Megunta, itt hagyta. Elköltözött innen. Feljebb egy más égben lakik már az Isten. Megérzi az ember, mikor nem is látja, hogy valaki jött, és immár mögötte van, pedig nincsen nesze, sem árn... |
Gárdonyi Géza: November |
2018-11-15 08:29:36 |
Gárdonyi Géza: November A kertemben járok, és szomorú vagyok, szomorú, mint a fák, s a hervadt virágok, Az egész föld olyan árva, oly elhagyott, mintha megunta vón Isten e világot. Megunta, itt hagyta. Elköltözött innen. Feljebb egy más égben lakik már az Isten. Megérzi az... |
Hárs László: Pehelyke |
2017-11-24 20:03:14 |
Fent a tündértiszta légben, fent a légben, fent a kékben, lebbenve a szelek szárnyán, tündökölve, mint szivárvány, forgó táncuk ott kerengték a hófehér hópehelykék. Mindannyian habfehérek, de köztük is a legfehérebb a pirinyó Pehelyke volt, mint egy pici kobold. Lebbenő volt könnyű tánca, csengettyű a kacagása, jégfodros a hóruhája - kis Pehelyke, hó csudája. S a kis pelyhe... |
Sirályok |
2017-10-02 21:41:51 |
Conrad Ferdinand Meyer Sirályok Fönn a gőgös, szürke szikla mellett víg sirályok csöndesen kerengtek, lengő szárnyon büszke lég-királyok, hófehér úton kevély sirályok, s lenn a mélyben, zöld tengerhabokban a vén sziklacsúcs bókolt nyugodtan és borzongtak a szárnyak fehéren és csatáztak villogón a mélyen. És a víz a kék ég sok hajósát oly híven tükrözte lebegőben, h... |
|