| Hosszú volt az éj , álom nem jött a szememre , védtelenül álltam az emlékek kereszttűzében . Számvetések magammal szemben , az éj , a múló percek zűrzavarában a Hold ezüstös fénye át - nyalábolt a néma csöndben . A hajnalt , a felkelő Napot vártam , reménnyel meg - telve szívemben , s köszönetet mondtam a Teremtőnek , hogy ismét egy újabb napot megértem . Akár M... |
Következő