| Megint vas-korban I. Zendülj föl bennem, Isten, Eljövendő, zendülj föl újra, tompán, komoran: rázd meg lelkemnek alvó hegyeit, hogy lássalak, érezzelek, s ne csak semmiből épült bástya légy a tiszta ész üres tereiben. Kard kell: legyen lelked a kard! De rázz föl, mint mennydörgés a csöndet, mert csak így leszel valóság... Rázz föl és mutasd meg: test vagy és húsR... |
Következő