Téli csend |
2024-02-02 21:15:25 |
TÉLI CSEND Mottó: Nem erdő az erdő, hogyha nincsen fája, Szomorú, ha nincsen dalos madárkája. Mi a kert fa nélkül? S ha nincs madár benne? Nálok nélkül ez a világ de szomorú lenne! "Benedek Elek"... Minden évsza... |
Boldog Újévet! |
2024-01-01 20:15:34 |
BOLDOG ÚJ ÉVET! SlidePlayer https://slidep... |
Boldog Újévet! |
2024-01-01 20:07:03 |
BOLDOG ÚJ ÉVET! SlidePlayer https://slidep... |
Az ózdiakat nem lehet kivenni az emberből |
2023-12-04 20:45:52 |
Lesúroltam ebéd után a fürdőszoba csempéket, kimostam, kisósavaztam mindent. Minden rossz, a csap is törött több helyen, de ha cserélni kellene, akkor mindent ki kellene a csempékkel együtt. Kicsi ez a lakás, épphogy egy személyes, különösen, hogy a pince is a másik lépcsőházban van, a pici szobát használom spájznak. Csak bízni tudok abban, hogy nem lopják el a könyveimet, amiket... |
Tudom... |
2023-12-04 07:20:56 |
Tudom... Tudom: e véres lábnyom szent lábadtól ered. De, ó, ki éli át, mondd, méltón keresztedet? Tudom: e bíbor zápor szerelmed gyöngyei. De ha zörgetsz, ki bátor a szívét tárná ki? Tudom: a kínzó kamrák ölén is ott remegsz, és minden ütleg, vadság Rád tolja a reteszt. Tudom: Te a nyomor bús kordéival vonulsz. Reményként árva, koldus sorsok éjén kigyúlsz.... |
Tatjána levele Anyeginhez |
2023-11-14 09:19:24 |
Áprily Lajos képe Alekszandr Szergejevics Puskin: Tatjána levele Anyeginhez (Magyar) Én írok levelet magának - Kell több? Nem mond ez eleget? Méltán tarthatja hát jogának, Hogy most megvessen engemet, De ha sorsom panaszszavának Szívében egy csepp hely marad, Nem fordul el, visszhangot ad.... |
Valahol, a fényeken túl |
2023-10-31 18:32:27 |
Valahol, a fényeken túl ami szép volt, s elmúlt, újra vár. Valahol, az árnyakon túl újra befogad egy távoli táj. ahol ő, aki elment már, kézen fog majd újra odaérsz, hol eleven a múlt mikor elindulsz a végtelen útra És az elveszett játékok életre kelnek és körbe kigy... |
Láng |
2023-10-04 21:46:18 |
Tóth Árpád: Láng Eldobtam egy gyufát, s legott Hetyke lobogásba fogott, Lábhegyre állt a kis nyulánk, Hegyes sipkájú sárga láng, Vígat nyújtózott, furcsa törpe, Izgett-mozgott, előre, körbe, Lengett, táncolt, a zöldbe mart, Nyilván pompás tűzvészt akart, Piros csodát, izzó leget, Égő erdőt, kigyúlt eget; De gőggel álltak fenn a fák, És mosolygott minden virág, Ne... |
|