| Reményik Sándor – Pacsirta |
2016-10-28 05:31:48 |
| Reményik Sándor - Pacsirta Lám Bélának A rét felett Trillázva lebegett. Emelkedett. Alatta zöldesbarna folt: Az erdő elveszett. Dalolt, dalolt. Úgy pazarolta magából a dalt, Hogy mámorába szinte belehalt. És mégis olyan üdén, könnyedén Fakadt a dal belőle, mint a lomb Nyírfatündérek karcsú ághegyén. ... |
| Imádság |
2016-09-03 10:09:29 |
| ,,Nem ismered azt a történetet, hogy volt egyszer két ember, akik kopogtattak a kegyelem ajtaján, és az ajtónálló egy pillanat alatt kinyitotta a kaput az egyiknek, a másiknak a kopogtatására viszont nem felelt. Az, akinek kinyitotta az ajtót nagyon szelíd volt, és a kopogtatást alig hallották azok, akik a kapun kívül álltak, nyilván mégis megnyomott az ajtón egy titkos rugót... |
| Zárt osztály |
2016-08-25 22:13:23 |
| 24. fejezet Reggel találkoztam Öcsémmel, az este megbeszéltük, hogy bemegyünk az Intézetbe. Ugyanis említettem neki, hogy az Országos dalárda versenyen, II. helyezést ért az általam vezetett kórus. Pénz díj mellett kaptunk egy külföldi meghívást Vatikánba. Mivel, repülővel nem lehet vinni a kórustagokat, mert veszélyes, így marad a szárazföldi szállítás. Apornak van összekö... |
| Ültem... |
2016-04-27 20:11:18 |
| Ültem a ház lépcsőjét, gondolatim bölcsőjét magamra zúdítottam, hogy mér' élek ily holtan. Ülésezett tanácsom józansági határon téblábolt a jussáért, helyességek útjáért. Valaki jött, megzavart, mint a múltam felkavart, nem találva nyugalmat kuszaságok halmaztak. Visszacsentem a magányt, kivárandó a sorát tisztába-tevésemnek, tisztába-levésemnek. Pel... |
| Vers |
2016-03-04 11:08:08 |
| Somlyó György : Magány Mint mindenki, börtönben élek én is, a világ sötét rabságok felé visz s hihetetlenül egyedül vagyok. Az elhagyottság megtört és lerontott, érzéseim leszáradt águ csonkok, tört kérgű, meztelen akaratok. Szivemből csupasz fatönkök merednek. Érts meg! kiáltottam az embereknek, kopogtam minden lélek ajtaján. De nem felelt hívásomra rokon hang, m... |
| Tanács...és mosoly! |
2016-01-29 10:34:34 |
Tündikétől!!!!  No meg ezt is tőle kaptam!!! Régi, de még mindig naggyon jóóóóó! ITT AZ ADÓBEVALLÁS IDEJE: Halló! Jó napot kívánok! Egy kis s... |
| Botos László : Igazsággal élve, - de mindig kárhozottan? |
2015-12-28 19:19:45 |
| "Megtépve, de törve nem, él, és élni fog Hazánk, ha Te és Ti úgy akarjátok, és tesztek is érte." Igazsággal élve, - de mindig kárhozottan? Milyen sajátságos, hogy a magyar iskolai tanításunk olyan alaptalan közléseit kell megkérdőjeleznünk, melyekkel azt tanítják, hogy a Kárpát-medence az Árpád-kori második honvisszafoglalásunk idejében, Kr. u. 896-ban (az első az ava... |
| Becsomagolt karácsony |
2015-12-06 12:31:05 |
| Becsomagolt karácsony előveszem a díszeket... majd azokat először, amik törékenyek, hogy el ne ejtsem őket, ...vigyázok szerényen csillannak a fények az üveggömbök vékony falán - megállok - a fenyő is óvatosan illatozik és a gyertya lángja csak, mi egyre ugrál örömében, hogy viszontlátja az eldugottakat, a dobozokban évnyi hosszat szendergő néma ünnepvárókat... s ho... |
| Zárt osztály |
2015-09-06 12:20:08 |
| 18. fejezet Mikor kiléptem a Dokitól még utánam kiabált. Szárnyasló, hamarosan találkozunk! Lefelé haladtam a lépcsőn, mikor Tímár jött elém, megfogta a kezem és jelezte, hogy ne menjek tovább. Nem értettem, picit odébb tolt, be a sarokba, és mondta, hogy várj! Lestem ki a fejemből, hogy miért, de megláttam a drága szeretett Hölgyemet mással sétálni, kéz a kézben. Picasso,... |
| Karaffa Gyula: Ne haragudj… |
2015-08-24 16:00:31 |
| Karaffa Gyula Ne haragudj... Ne haragudj rám Istenem, hogy rosszul kopogtam nálad, egyenesen álltam előtted. Annyira vágytam utánad. Zárva előttem már a templom, imádkozni nem hív senki. Kövek közé hullott mag vagyok; Nem tudlak így sem elfeledni. Mint Jézust miko... |
|
Következő