| "Múlnak az évek, jönnek a gondok, Talán ráncosabb már a homlok. De úgy érzed, a lélek még fiatal, s bohó, Az ember azonban nem lehet mindig mohó. Változunk. Ahogy a nappal is éjbe vált egyszer, Vagy ahogy a Föld megfordul ezerszer. És hidd el, mégis ugyanazok maradunk legbelül, A lélekben dúló vihar is egyszer elül. De sebezhetoek vagyunk. Sérülékenyek és érzők, Sokszor a... |
Következő