| Fájó kép Rám nehezül egy kép, fázom tőle, reszketek. Nincs ki suttogná nevem szerelmesen, halkan. Fáj léteznem ott belül, hideg, magányban egyedül. Füzért morzsoló emlék lett szerelmünk csupán. Nincs már simogató kéz, lehelet-csók a szempillán. Jéggé lett szívem belül, rideg magányban egyedül. Rémülten kiált a vágy, érezni akarja társát. Nincs ki magábaölel... |
Következő