Szuhanics Albert A temető zarándokai Minden út a sírba vezet, temetőbe, nem Rómába, mindhiába borulunk rá szeretteink sírhalmára. Tengerré vált könnyek árja, mécsek lángja élő vigasz, holtak napján lágyul szívünk, mint eleven, égő viasz. Ma mi vagyunk látogatók, zarándokai sok sírnak, holnap testünk gödör mélyén, s szeretteink értünk sírnak. Krizantémok, ős... |