| A temetők csendje A csend képei ímé szoborképek, mint az idő, ha megállani kész. A pillanat, mely jéggé dermede, zöld mohába, enyészetbe vész. Megáll minden, a csendnek hangja szól, ugye hallod, most hogyan beszél? Rezzen az ág, míg szellő válaszol, ráérzel te, csak csendben legyél! Itt az idő kőbe zárva múlik, mely néma mind, de messzire kiált. Kiáltása múltba vi... |
Következő