| Lelkünkböl kitépett gyönyörök véresen feszülnek az égre, s még birkozunk a kinnal de kimondjuk végre, hiàba làngolt minden érzés egyszer vàgyaktol égve, a halàla jött érte s màra màr vége. De belerugok a paràzsba s àtkozva kérem, mossa le az égröl kifeszült vérem. Adja vissza a kint, a làng is égjen, h... |
Következő