| Bartalis Éva Szegény gazdagok Vannak remények, évszakok, Ritkán tündöklő csillagok. Vannak fák, tájak és hegyek... - Emberek. És ott van a sors, ha éppen nem kegyes, lelked megremeg. Vannak könnyek, bájos mosolyok, Öntelt figurák, állhatatlanok. Mindég voltak, vannak és lesznek: Csikorgó ajtók - ablakok, Omlanak össze drága otthonok, És hegyesednek a várromok! Se... |
Következő