Az egész világ megállt ma reggel. |
2024-03-04 08:12:04 |
"Az egész világ megállt ma reggel. Tudod, miért? Mert egy 8 éves tankja üres lett. A fiúk már az íróasztaluknál kezdték az iskolai napot, én pedig munkába készülődtem, amikor észrevettem, hogy a legkisebbem a fürdőszobában áll és az arcát törölgeti. Megálltam az ajtón... |
Piszár Éva versei |
2023-11-17 21:00:55 |
PISZÁR ÉVA VERSEI Piszár Éva ( Nagykálló, 1962. október 6. - ) "Két v... |
Dávid siratóéneke |
2023-08-29 07:27:56 |
Dávid siratóéneke 2Sámuel 1,17-27 A szívem a porba' hever szomorúan, És rázza vadul keserű zokogás. Jól tudja, miközben vonaglik a búban: Nem gyógyul e kín. Sose enyhül a gyász! Ó, mily hihetetlen a hír Jonatánról: A szörnyű csatában e hős elesett! És most irigy elleneink hada táncol. Meglett, íme, az, mit epedve lesett! Ó, mily zokogó, szomorú panaszom van! Olajfal... |
Vargha Gyula versei |
2020-02-27 22:00:51 |
VARGHA GYULA VERSEI Vargha Gyula (Káva, 1853. november 4. - Budapest, 1929. május 2.) statisztikus, költő, műfordító, a jog- és államtudományok doktora, igazgató miniszteri ta... |
Zsefy Zsanett |
2018-11-16 20:45:31 |
ZSEFY ZSANETT Bakkné Szentesi Csilla (Debrecen 1949.10.24. - ) író, költő - Zsefy Zsanettként Alkotói... |
Zsefy Zsanett |
2018-06-22 16:00:47 |
ZSEFY ZSANETT Zsefy Zsanett (Valódi név: Bakkné Szentesi Csilla, Debrecen 1949.10.24. - ) Alkotói adatlapja http://iroklub.napvilag.net/taginfo/266... |
Pődör György /POET/: Havazás |
2018-02-16 13:58:27 |
Hull a hó bokrokra, kőre, lepelként borul a fehér. Háztető marad csak pőre, akár a test-meleg tenyér. Szerethető ma az úttest, mert nem látszódnak a lyukak. Pocsolyát eresztő rút est sem kínál fagyot alkunak. Ez már a se tavasz, se tél, nem választás, csak állapot. Bóbiskol a lomha fedél, nézi órán a számlapot. A toronyban harang kondul, derengenek a csillagok... |
Karomba zárva Neked szánt virágom... |
2017-03-24 21:58:33 |
Nagyné Kiss Erzsébet: Karomba zárva Neked szánt virágom... Élet és halál. A temetőt járom, karomba zárva Neked szánt virágom. Ünnep, mi csak Tiéd, enyém a bánat, múltunk s a jelen, elcsendesült vágyak. Múlik az élet, fakulnak a fények, hozzád érkezem, újból visszatérek. Súlyosak a terhek, tengernyi emlék, szívemben cipelem, ami volt nemrég. Pisla kis fény... |
|