Előző
Következő
|
Persze hogy fáj, |
2023-11-17 18:03:38 |
Persze hogy fáj, amikor lehullanak a levelek. Máskülönben az ősz miért harcolna? Küzdés nélkül a hajdani vágyakozás a szeretett ágakban miért lohadna? Csak ezt ismerem, tavaszt és nyarat, minden idegenné vált, ami következik. Persze hogy fáj, amikor lehullanak a levelek,... |
A föld |
2023-10-30 04:27:08 |
Aranykalászoknak áldott, puha ágya, eke nyomán omló, barna földhasáb, zengő csalitoknak puha televénye, szemem simogatva tekint most le rád, Meleg, puha álom tebenned az élet, zúghatnak feletted fagyos viharok, magadhoz öleled tavasszal a rétet, s virágba szökkented az elhullt magot. De jó rajtad s benned az élet, az álom, belőled fakadni, hozzád visszatérni, s al... |
Fekete István: A FÖLD |
2023-10-28 10:55:32 |
A FÖLD Aranykalászoknak áldott, puha ágya, eke nyomán omló, barna földhasáb, zengő csalitoknak puha televénye, szemem simogatva tekint most le rád, Meleg, puha álom tebenned az élet, zúghatnak feletted fagyos viharok, magadhoz öleled tavasszal a... |
Miért Sárgulnak Meg |
2023-10-04 23:18:00 |
Miért Sárgulnak Meg Ősszel A Falevelek? / Biológia, Kémia / By Hogyan működik? Röviden - Tömören A lombhullató fák levelei minden ősszel megváltoztatják a... |
Kath Stathers mondta |
2023-09-28 23:16:03 |
Az, hogy a lombhullató fák minden évben megváltoztatják a szinüket, és a leveleik lehullanak, annyira hétköznapi, hogy nem mindig szánunk időt a varázslatos szépség megcsodálására, amellyel ilyenkor megfestik a tájat. Kath Stathers... |
Petőfi Sándor: Megint beszélünk s csak beszélünk... |
2023-03-14 23:11:43 |
Petőfi Sándor: Megint beszélünk s csak beszélünk... Megint beszélünk s csak beszélünk, A nyelv mozog s a kéz pihen; Azt akarják, hogy Magyarország Inkább kofa, mint hős legyen. Dicsőségünknek kardja! csak most Készültél s már a rozsda esz. Meglássátok, maholnap minde... |
– Megyek feléd… |
2023-01-04 21:13:57 |
Várnai Zseni: - Megyek feléd... Úgy jön ma már, mintha álmodtam volna, hogy itt voltál s azt is, hogy nem vagy itt, holdad vagyok, mely vonzásod körében járja végtelen útjait. feléd fordítom arcomat, mert tőled hullhat csak rám a fény és a meleg, s olykor, mikor közeledbe érek, már azt hiszem: most. . . most elértelek! Kinyúl felém napszemed fénysugára,... |
Előző
Következő
|
|