| AZ IRIGY ELMÉRÜL Egy zaklató elme mindég prédát keres, Gonoszt és igazat ösvényin lopva les. Tövisses vackában rejtezvén mindég túr, Valamelyfelé fut, mindenhez hozzászúr. Mint a tolvaj, itt-ott csak titokban szökdös, S ha dicsőséget lát, arra kiált, köpdös. Csak ő tud igazat szóllani magábul, Felkél, mint megveszett, s amit lél, mindent dúl. Az okos, ez ökör, úgy szóll... |
Következő