Előző 
 Következő
|
| Ahol a vég ott a kezdet. |
2015-01-17 13:41:59 |
| S midőn lehullott az összes csillag, mély sötét ég birtokol. Úgy, csillag porból elvetett mag, majd termésére szomjazol. Mert ahol vég, ott a kezdett, megvagyon írva az, idő előtt. Tudta jól azt büszke nemzet, s hagyta ránk azt, a végzet eljött. S ápold magod, öntözd jósággal azt, mert mit neveltél, vagy Te az. Burjánzó lelketlent, tépd a gazt, hisz tiszta... |
| szeretettel |
2013-10-12 15:14:00 |
| SONETTEK. (1807-1808.) Szerelem danolni szeret. Minden forma égből ered. Jegyzet. E sorozatot egy oly nagynevű fordító, mint az elhunyt jeles Szász K., a Magyar Tud. Akadémia kiadóhivatala által nyomatott és terjesztett gyűjteményből teljesen kihagyta. «Egy elég nagy csoport jő»,... |
| Ahol a vég ott a kezdet. |
2013-01-17 15:13:16 |
| S midőn lehullott az összes csillag, mély sötét ég birtokol. Úgy, csillag porból elvetett mag, majd termésére szomjazol. Mert ahol vég, ott a kezdett, megvagyon írva az, idő előtt. Tudta jól azt büszke nemzet, s hagyta ránk azt, a végzet eljött. S ápold magod, öntözd jósággal azt, mert mit neveltél, vagy Te az. Burjánzó lelketlent, tépd a gazt, hisz tiszta szép... |
| szeretettel |
2012-04-05 08:06:26 |
| TAKÁCS TIBOR Látogatás 3-tól 5-ig 1. A kórház valamikor honvédségi laktanya volt, ezt alakították át még a hatvanas évek elején. A korszerûség jegyében hozzátoldottak egy mutatós bejáratot, s a Tisza-parti város itt fogadta s gyógyította azokat a betegeket, kiket a köznyelv bolondoknak nevez... |
| CCCXXII. szonett |
2009-10-23 13:39:23 |
| Az utolsó... - Óh, te Élet, nyűg vagy, kolonc nyakamon, Hamis mosollyal, tettetett szenvedéllyel; Már nem kellesz, hagyj magamra utamon! - Óh, te Élet, te roskatag világ hona, Itatsz gyarlót, rongyot emelsz derült égre; Lelketlent, ki lészen gazdagság ura! - Óh, te Élet, ...megölted Angyalom, Vele báját, pille-szárnyú Múzsám csókját; Vessz egyedül, magam töb... |
| Éjjeli műszakban |
2008-10-26 00:14:17 |
| Nagy Judit: Éjjeli vonat Bár nem igaz hogy lepkeszárnyon de suhan az éj ez a légi árnyék majd rávetődik az alakra ki sínek közt otthonig gyalogol alatta vagy ki szolgálatból épp aludni tér s amott a vágányon kocog egy gép a megfáradt büszke robot-mozdony nincs pihenő bár piszmog még holtvágányon pár fakó személykocsi, a szénvagonok mégis éjjel indulnak el ki gépet... | |
Előző
Következő
|
|
