| Lóg a nyelvem, kicsúfollak, aztán jókat nevetek. Élvezem a napjaimat, amíg gyerek lehetek. Szemem csillog a mosolytól minden napom csodaszép! Azt nem értem a sok felnőtt, mért veszti el az eszét? Miért veszik túl komolyan ezt az egész életet? Mért nem hagyják, hogy a lelkük hadd maradjon csak gyerek! Én reájuk nyújtom nyelvem, én nem leszek keserű, azt akarom, életem... |
Következő