Előző
Következő
|
Sík Sándor |
2018-07-31 08:28:02 |
Sík Sándor Hegyek I. Kék hegyek Mese-tüzében alkonyi sugárnak Kéklő hegyormok halkan muzsikálnak. Lelkedbe lopják arcuk hűvösét, És zsongva hív a kéklő messzeség. Szívedre hullnak, mint az enyhe harmat, Hívó, mosolygó messze halk hatalmak. És lelkedet kitárod csendesen És elindulsz a kék ösvényeken. Nézel, komolyan, hittel mosolyogva A fátylasarcú es... |
Hegyek |
2017-04-19 14:53:27 |
Sík Sándor Hegyek I. Kék hegyek Mese-tüzében alkonyi sugárnak Kéklő hegyormok halkan muzsikálnak. Lelkedbe lopják arcuk hűvösét, És zsongva hív a kéklő messzeség. Szívedre hullnak, mint az enyhe harmat, Hívó, mosolygó messze halk hatalmak. És lelkedet kitárod csendesen És elindulsz a kék ösvényeken. Nézel, komolyan, hittel mosolyogva A fátylasa... |
E eszperente nyelv remek |
2017-02-17 14:15:17 |
E ESZPERENTE NYELV REMEK E nyelv remek - mekegett kecske mester, lenyelt egy szem epret, melyet szeret, s ezzel megtelve, kedve remek lett. Amikor eszembe jutott,... |
szeretettel |
2013-09-28 10:43:07 |
PETELEI ISTVÁN (1852-1910) A NAGYAPÓ Emlékezik-e kegyed a nagyapja házára? Tornácos ugye? s a grádics felett tölgyfa oszlopos pipázóhely van, melynek oldalait hajnalkával futtatta be a néni? A szegeletben áll, ugye, a nagy hárs karosszék, melynek a környéke ronda, minthogy ott szívja a bácsi napest... |
szeretettel |
2012-06-07 14:32:54 |
Költemények (1916) Az Isten küld, testvéreim, tinéktek Hogy sugarai eleven tüzét, Amik Arcáról a szívembe égtek, Sugározzam csendesen szerteszét A testvéreknek, kik az éjben járnak. Az Isten küldött, szentjánosbogárnak. Harangszó a viharban Énekszó a magasságból [jegyzet] Búcsút... |
szeretettel |
2012-04-25 13:56:01 |
PETELEI ISTVÁN (1852-1910) A NAGYAPÓ Emlékezik-e kegyed a nagyapja házára? Tornácos ugye? s a grádics felett tölgyfa oszlopos pipázóhely van, melynek oldalait hajnalkával futtatta be a néni? A szegeletben áll, ugye, a nagy hárs karosszék, melynek a környéke ronda, minthogy ott szívja a bácsi napesti... |
Hegyek |
2010-05-17 20:41:44 |
Sík Sándor Hegyek I. Kék hegyek Mese-tüzében alkonyi sugárnak Kéklő hegyormok halkan muzsikálnak. Lelkedbe lopják arcuk hűvösét, És zsongva hív a kéklő messzeség. Szívedre hullnak, mint az enyhe harmat, Hívó, mosolygó messze halk hatalmak. És lelkedet kitárod csendesen És elindulsz a kék ösvényeken. Nézel, komolyan, hittel mosolyogva... |
II. Fekete hegyek |
2008-08-13 11:26:29 |
II. Fekete hegyek Mire odaérsz: kietlenül állnak Elátkozott, nagy, kopasz kőtitánok; Rettegve megbújt vézna völgy felett: Súlyos, siket, vén fekete hegyek. Szemed az éjben fölfelé leselget, És összeborzad fázva, félve lelked. Kékülő ajkad szótlan megremeg, És szól az éjhez megvakult szemed: Setét hegyek, nehézkes óriások, Mi rettentő sors dermedett reá... |
Előző
Következő
|
|