| Szabadításodra várok, Uram |
2023-01-23 20:16:36 |
| Szabadításodra várok, Uram Repülnöm kell! Alattam mélység, s a szárnyam el van metszve... valaki kiszedte puha fészkemből a párnázatot, nincs ott más, csak tüske... lábam ott nem áll, s ha lezuhanok, biztos a halál. Kínok égetnek, a lelkem remeg, sírok, kesergek, míg az ellenség hahotáz felém, s lépre csalogat... de önéletem hóhérává válni, magam a bűnnek puhán f... |
| Szécsi Margit: Fehér galambot Fehér galambot, fekete hollót |
2020-05-28 09:00:14 |
| Szécsi Margit: Fehér galambot Fehér galambot, fekete hollót ingembe raktam, vigyen a szélben, vigyen az égi hullámverésben. Látom a földet mélyen alattam, látok egy írást messzi fölöttem, szép betűk arról, mi végre lettem. E zűrös élet mágnes-köréből nem illik nékem fö... |
| Pethes Mária versei |
2020-01-26 20:00:30 |
| PETHES MÁRIA VERSEI Pethes Mária (Budapest, 1955. január 24.) költő, író, kiadó. Tanárai biztatására kislánykora óta ír. AlkotóHázat vezet Agárdon és internetes irodalmi... |
| RITA KISS-TELEKI Fagyban Mindig rettegek a fagyban, félek |
2019-01-03 08:39:23 |
| RITA KISS-TELEKI Fagyban Mindig rettegek a fagyban, félek, hogy megdermed minden, kiszolgáltatott magamban... nehogy végleg megérintsen. Megtörpülnek a nappalok, néha csak lassulón élünk, végtelenbe hűlt vasmarok, hóra csepegteti vérünk. Apró, merev szárnyú bogár, messze repült már a párja, megmenekült kis csapodár... na gyere, menjün... |
| Angyali áldás |
2019-01-03 08:22:44 |
| Igen. Egy szép emlék leszel, mi néha megtalál, elidőzik nálam, mosolyt csal szemembe, majd tovább is áll. De helyedre nem léphet senki. Szívem legmélyét többet nem adom ki, megőrzöm magamnak, nem akarok az égbolt szélén lábat lógatni, mert már tudom, előbb-utóbb elengedik a kezem és én lezuhanok megint a földre. Nem feledem, ami volt, megőrizlek Téged magamnak. Ha v... |
| Öt nap |
2018-02-20 18:35:27 |
| Kálnoky László Öt nap 1 A délután derűje leng a tájon. Arany pókhálót szövöget a nap az ágak közt. Komoly fakoronákon akad fenn az imbolygó gondolat, majd öntudatlan siklik át az elme valami parttalan, nagy, kék elembe. Mintha az éj után nyugodt derengés ragyogna fel az égbolt peremén, kibontakozik előttem a Rend és Szépség, jóval túl életem felén.... |
| Müller Péter gondolatai... |
2018-02-04 17:51:04 |
| "Ha csak önmagamban hiszek, de a felém nyújtott kezekben nem: lezuhanok. (...) Rossz egyedüllét az, amikor senkiben sem bízunk. Ez a terméketlen, rideg csontmagány. A sivár egyedüllét." Müller Péter ... |
| A pillangó álma |
2017-10-23 19:30:26 |
| Honnan jöttem? Mivé lettem? Átalakulás. Vonzás, mely húz a láng felé. Éget, perzsel. Megpörköl az elmúlás. Repülni vágytam? Ikaruszként lezuhanok. Miért nem megy a szárnyalás? Túl nehéz a lét. Súlyos homokzsákként gubbasztó gondolatterheim szétdobálom. Szétszórom a szélben. Repüljenek szanaszét. Majd megoldja a szél. Szél Királya, szólítalak! Könnyű lettem. Me... |
|
Következő