| Vers... |
2018-03-13 21:30:37 |
| Gergely István: Vers... Szeretlek, mint a napot az égen, mint az eget szikrázó nyárestéken. Pusztítsatok csak engem magamat, s hagyjátok nőni megfogant magomat! Szeretlek, mint az asztalon a sót, elfolyó idő a feszülő rugót. Mért gondolod, hogy a fasoron túl, másik parton más világ, a rend az úr? Szeretlek, mint az este a tüzet, májusi szellő... |
| Babits Mihály – A nagy szobában |
2017-06-10 05:40:02 |
| Babits Mihály - A nagy szobában A nagy szobában egyedül maradtam, lábam besüpped bolyhos szőnyegén, besüpped az öblös fotel alattam: a nagy szobában senki más, csak én. Más senki sem, csak én. Ez mind nem él. Az asztal, szék: fa! mahagóni! ében! ez mind nem él. Mélyében semmi mély: sötétség az anyag tömör belében. ... |
| Babits Mihály : Uti napló |
2016-08-14 12:58:22 |
| A nagy szobában. A nagy szobában egyedül maradtam, lábam besüpped bolyhos szőnyegén, besüpped az öblös fotel alattam: a nagy szobában senki más, csak én. Más senki sem, csak én. Ez mind nem él. Az asztal, szék: fa! mahagóni! ében! ez mind nem él. Mélyében semmi mély: sötétség az anyag tömör belében. Ez mind nem él. Nem él a levegő, mely holt virággal balzsa... |
| Babits Mihály |
2016-06-04 11:32:27 |
| Babits Mihály A nagy szobában A nagy szobában egyedül maradtam, lábam besüpped bolyhos szőnyegén, besüpped az öblös fotel alattam: a nagy szobában senki más, csak én. Más senki sem, csak én. Ez mind nem él. Az asztal, szék: fa! mahagóni! ében! ez mind nem él. Mélyében semmi mély: sötétség az anyag tömör belében. Ez mind nem él. Nem él a levegő, mely holt virág... |
| Életünk a kezünkben: |
2015-06-28 20:02:08 |
| Az arcon kívül a kéz árulkodik talán legjobban az illető személyiségéről, testi-lelki állapotáról, élethelyzetéről, koráról, magán viseli az életút nyomait. Hogyan gondoskodhatunk fiatalon tartásáról? Életünk a kezünkben Nézzen a kezére, figyelje meg alaposan, mintha most először látná! Ápolt, p... |
| Babits Mihály: A nagy szobában |
2013-10-03 12:48:45 |
| Babits Mihály: A nagy szobában A nagy szobában egyedül maradtam, lábam besüpped bolyhos szőnyegén, besüpped az öblös fotel alattam: a nagy szobában senki más, csak én. Más senki sem, csak én. Ez mind nem él. Az asztal, szék: fa! mahagóni! ében! ez mind nem él. Mélyében semmi mély: sötétség az anyag tömör belében. Ez mind nem él. Nem él a levegő, mely holt virággal... |
| Ein Mann erzählt seine Geschichte!... |
2013-02-16 08:57:43 |
| Als ich diesen Abend nach Hause kam und meine Frau das Abendbrot serviert hatte, nahm ich ihre Hand und sagte ihr, dass ich ihr etwas mitteilen müsse. Sie setzte sich hin und aß schweigend. Und ich sah wieder die Angst in ihren Augen. Auf einmal war ich wie versteinert, ich konnte meinen Mund nicht mehr öffnen. Aber ich musste ihr sagen, was ich denke: Ich möchte mich scheiden... |
| Juhászné Marikától ! Köszönöm! |
2011-10-23 14:53:02 |
| Gottfried Benn - Blaue Stunde I Ich trete in die dunkelblaue Stunde - da ist der Flur, die Kette schließt sich zu und nun im Raum ein Rot auf einem Munde und eine Schale später Rosen - Du! Wir wissen beide, jene Worte, die jeder oft zu anderen sprach und trug, sind zwischen uns wie nichts und fehl am Orte: d... |
| b |
2011-10-18 12:50:21 |
| Brecht, Bertolt: Modern legenda (Moderne Legende in Hungarian) Moderne Legende (German) Als der Abend übers Schlachtfeld wehte waren die Feinde geschlagen. Klingend die Telegraphendrähte haben die Kunde hinausgetragen. Da schwoll am einen Ende der Welt ein Heulen, das am Himmelsgewölbe zerschellt' ein Schrei, der aus rasenden Mündern quoll und wahnsin... |
| Gottfried Benn: Kék óra |
2011-10-15 16:09:22 |
| Gottfried Benn: Kék óra /Juhászné Szunyogh Máriától kaptam Fordította: Nemes Nagy Ágnes 1 Sötétkék óra küszöbére léptem - ez a tornác, zárul a lánc szeme, s most egy piros szín, most egy száj a térben, a késő rózsák kőcsészéje - te! A szó, mi tudjuk mind a ketten, mit másnak mond és hordoz bárki más, miköztünk semmi és kiejthetetlen: ez az Egész, s a végső to... |
|
Következő