| Úgy szeretlek... Zalabai Hajnalka, Mint az óceán, melyen megcsillan a hajnali napfény, mint a horizont, melyen megfeszül az alkonyati szél, mint a sivatag, mely vihar után fáradtan megpihen, olyan hatalmas az irántad érzett szerelmem. Harcolnék, de fel sem foghatom, ésszel ezt megérteni nem lehet. Csak a szívem érzi, a gyönge szívem, hogy mi... |
Következő