Ernesto Pinto: Dal azokról, akiket a holnap megkoszorúz |
2020-10-23 12:09:15 |
Ernesto Pinto: Dal azokról, akiket a holnap megkoszorúz Áldottak az özvegyek, kik a holt apák puskáját a fiuk kezébe adták, a műhelyekben helyükre álltak és a mezőkre mentek. Az ősi tűzhely általuk parázslik fel újra s a fiatal búza beérik az olajfák árnya mellett. Áldo... |
Fekete István: Régi karácsony |
2019-12-22 08:05:37 |
Nem tudom én, mi volt velem ezen a napon. Csak tettem-vettem céltalanul, mintha kerestem volna valamit vagy valakit; mintha a szoba nem az lett volna, mint máskor, mintha nem találtam volna meg magamat. Kiálltam néha a vadászház ajtajába, s elnéztem a messze tájat, a havas, erdős hegyoldalakat, a ködös völgyet, aztán újra bementem a szobába, megraktam a tüzet, és néztem, amíg a t... |
Látás |
2018-11-13 20:09:44 |
,,Némelyek készek szembeszegülni a rosszindulatú emberi kritika háborgó tengerével, és bátran ostromolni az ördögi ellenállás masszív erődeit, hogy felállíthassák Krisztus keresztjét a kegyetlenség földjén. Vajon miért? Azért, mert látást kaptak és lángra lobbantak." -Leonard Ravenhill-... |
Ernesto Pinto: Dal azokról, akiket a holnap megkoszorúz |
2018-10-22 23:35:46 |
Ernesto Pinto: Dal azokról, akiket a holnap megkoszorúz Áldottak az özvegyek, kik a holt apák puskáját a fiuk kezébe adták, a műhelyekben helyükre álltak és a mezőkre mentek. Az ősi tűzhely általuk parázslik fel újra s a fiatal búza beérik az olajfák árnya mellett. Áldo... |
Fehér hópihék |
2018-06-28 05:35:34 |
Szívemben már fehér hópihécskék szállnak, erejét vették a melengető nyárnak, amely itt parázslott benn hosszú ideig, míg a szív rá nem jött, hogy zord tél érkezik. Van az úgy néha, hogy télbe fagy a nyár, s messzi délre száll a tavasz kismadár, melynek vidáman csengő dalos csacsogása napfényes nyaraim annyiszor vigyázta. Én a tél hidegét mindig nagyon fájom, mert h... |
Bereti Gábor |
2018-05-09 08:31:32 |
Bereti Gábor Lassan, ahogy Lassan, ahogy a sorban felgyulladó gyertyák lobbantak, szavaid imbolygón szabdalták nehéz, látható sötétséggé az éjt, Mintha megérkeztem volna, csábítva szívemet, lángokkal érintetted arcom, hogy hosszú, magányos bolyongásaim után hajlékodban szerelemre találjak - egyetlenegy éjszakára.... |
|