| Tányérsapkások |
2020-05-21 20:58:28 |
| Tányérsapkások Szemben velünk a lánykollégium. Vad láz nyargal a sok diákfiún, és alkonyatkor a kapunk alatt lapít a sok tányérsapkás alak, feltűrt gallérral - s bár az idő ordas, úgy parázslanak, akár az izzó vas. A lány-otthon zsong, nyüzsög, mint a kaptár, s ha egy karcsú árny látszik az ablaknál, - bár az árnyékból kilépni nem mernek -, kandúr-szemükből vad lángo... |
| Maszong József versei |
2019-11-28 19:15:02 |
| MASZONG JÓZSEF VERSEI MASZONG JÓZSEF BEMUTATKOZÁSA Szegeden születtem 1947. 09. 09.-én, az-óta is itt élek. Nagyon szeretem városomat és folyój... |
| Káli László |
2018-11-25 21:00:31 |
| KÁLI LÁSZLÓ Káli László (Jászkis... |
| Garai Gábor: Ha csak emléked... |
2018-09-27 08:30:09 |
| Ha csak emléked... Ha csak emléked látogat meg, nem ülhet le mellém az ágyra; tükörképed az, s bár lobot vet, meg nem ölel, nincs keze-lába. Ha te magad jössz, nézlek egyre: mért nem gyújtod ki volt varázsod? végleg a sorsodhoz szögezve fognék csak tőled... |
| John Milton - Lycidas |
2018-04-15 04:35:49 |
| John Milton - Lycidas Ebben a gyászénekben a költő tudós barátját, Edward King-et siratja el, aki az ír vizeken, Chesterböl való átkelése közben, 1637-ben, szerencsétlenül a tengerbe fulladt. Egyben felhasználja az alkalmat arra is, hogy az uralma tetőfokán álló, romlott papság vesztét megjósolja. Még egyszer, óh, ti babérok s ti gyenge Örök repkények s barna mi... |
| John Milton - Lycidas |
2018-04-15 04:24:17 |
| John Milton - Lycidas Ebben a gyászénekben a költő tudós barátját, Edward King-et siratja el, aki az ír vizeken, Chesterböl való átkelése közben, 1637-ben, szerencsétlenül a tengerbe fulladt. Egyben felhasználja az alkalmat arra is, hogy az uralma tetőfokán álló, romlott papság vesztét megjósolja. Még egyszer, óh, ti babérok s ti gyenge Örök repkények s barna mi... |
| Ha csak emléked... |
2018-02-20 18:16:16 |
| Garai Gábor Ha csak emléked... Ha csak emléked látogat meg, nem ülhet le mellém az ágyra; tükörképed az, s bár lobot vet, meg nem ölel, nincs keze-lába. Ha te magad jössz, nézlek egyre: mért nem gyújtod ki volt varázsod? végleg a sorsodhoz szögezve fognék csak tőled újra lángot? Közben a meghitt perc is elhagy, s nem tudlak megragadni; hát csak elmondom: az eg... |
| Jel |
2018-02-10 14:32:51 |
| Illyés Gyula Jel Didergő bokor koccantja ablakom, - Ime a néma táj - mutat a völgyre -, ím őseid hona, Csüggedt jegenyék őrzik a hegy taraját, S csak egy elfeledett tűzhely füstje száll a januári híg levegőbe A szegénység néma áldozása, eloszlik - - Rejtett tűzhelyen, hajló lángokkal égett itt az én életem is, Sercegve, ki-kigyulva, önem... |
| Beszélgetek magamban... |
2017-12-19 23:19:42 |
| Adam Mickiewicz - Beszélgetek magamban... Beszélgetek magamban, ha szól a szám, dadog, lélegzetem kihagy, a szívem verése vad, arcom fehér, szemembe szikrák esője csak, néhány idegen ember megkérdi: hogy vagyok? Majd suttog, mintha félne, netán meghibbanok; míg én ágyamra dőlve gyötrődöm napra-nap, futó álomba lopnám keserves kínomat, s szavam lidérces álma agyamb... |
| Kaffka Margit HAJNALI RITMUSOK |
2017-07-16 08:25:33 |
| Kaffka Margit HAJNALI RITMUSOK 1912. május 23. Éber mámorú hajnal. A magyar Avenue-n még villanyfény-kábulat. Az éjjeli pincér lankad már, de friss kávé zamata páráz. A liget fölött kéken és sárgán - - oly különösen hasad egy felleg. - Jönnek a liget felől nagy, csukott, suta batárok, Hurcolva a csók-árút; parfőmmel locsolt szemetét a városi, éber éjnek, - És jönne... |
|
Következő