| Anita Endrezze Tizenkét szerelmes vers 1 Nevet. Amikor ezt teszi, én titokzatosan alabástrom lámpákra gondolok, az apró gyertyákra, amik opálos fénnyel világítják meg a sötétet. Amikor nevet, én maroknyi égboltról álmodom és az árapályokat forgató holdkerekekről, kőlovak galoppját hallom,... |
Következő