Méliusz búcsúzik 1572. december 15. Virág, virág, virág... Utolsó szép nyaramnak víg aratása, óh, vigasztald szívemet, hirdess tavaszt, amíg kint vad szelek rohannak, s a hulló hó minden lábnyomot betemet. Nincs már tarsolyomban se zord mennykő, se villám, dicsőség, győzelem nem érdekel hiún... Nekem, az éber őrnek, már lezárul pillám. Az utolsó művem te léssz, HERBÁRIU... |