| Kosztolányi Dezső versei |
2020-03-11 20:00:43 |
| KOSZTOLÁNYI DEZSŐ VERSEI Nemeskosztolányi Kosztolányi Dezső, teljes nevén: Kosztolányi Dezső István Izabella (Szabadka, 1885. március 29. - Budapest, Krisztinaváros, 1936. november 3.... |
| Kosztolányi Dezső: Feleségemnek.. |
2019-07-13 22:30:36 |
| Kosztolányi Dezső: Feleségemnek.. Megszoktalak, akár a levegőt, bármerre nézek, mindenütt te vagy, szekrényem alján, a fiókjaimban, az agyvelőmben, és nem veszlek észre. De múltkor este, amikor bejöttél szobámba, s mondtál valamit nekem, sok év után egyszerre ráocsudt... |
| Feleség... |
2018-05-30 21:25:25 |
| Faludy György: Feleség... Szemedben kék az ifjú, könnyü árny még, bár úgy követsz, mint régi-régi árnyék, kopott szobák során a földi nyűgön s zord avenűkön. Mit vallhatok magamról néked itt már, mindentudó lakótárs, néma titkár? Úgy szoktalak meg, mint a napvilágot, és e világot. Megszoktalak, mint az eget s az árnyat s a fényt, e metsző füszerét a nyá... |
| Feleség |
2018-05-28 15:57:42 |
| Szemedben kék az ifjú, könnyü árny még, bár úgy követsz, mint régi-régi árnyék, kopott szobák során a földi nyűgön s zord avenűkön. Mit vallhatok magamról néked itt már, mindentudó lakótárs, néma titkár? Úgy szoktalak meg, mint a napvilágot, és e világot. Megszoktalak, mint az eget s az árnyat s a fényt, e metsző füszerét a nyárnak, és mint a kékes hamvat ó palacko... |
| Gond |
2018-05-26 12:19:54 |
| Bárd Miklós Gond Gond, te bujkálsz! Úgy megszoktalak, Bár rút legény vagy, kelletlen alak, Hogy ily nap, mely mindent derűbe vont, Kereslek szerte: hol vagy szürke gond? Megyek: te nem jössz: ülök: nincs sehol; Könyvet ütök fel: te nem olvasol - Nem ülsz szorosan a lovas megett, Nem osztod dél- és estebédemet. Gond, ne bujkálj! jöjj elé legott! Házibarátul jobb a me... |
| Kosztolányi Dezső - Feleségemnek... |
2018-02-01 04:43:59 |
| Kosztolányi Dezső - Feleségemnek... Megszoktalak, akár a levegőt, bármerre nézek, mindenütt te vagy, szekrényem alján, a fiókjaimban, az agyvelőmben, és nem veszlek észre. De múltkor este, amikor bejöttél szobámba, s mondtál valamit nekem, sok év után egyszerre ráocsudtam, hogy itt vagy, és szavadra sem figyelve ámulva néztelek. Szemem lehunytam. Ezt haj... |
| Kosztolányi Dezső versei |
2017-08-25 10:55:58 |
| Kosztolányi Dezső Sorsunk Tanuld meg, porember, a sorsod: lemondás s lemondani nekem oly fájdalmas-édes. Ura a végzetnek, ki ezt megtanulja, bánat és csalódás nem fér a szivéhez. Nézd a természetet, mint vál elmulásra, minden egyes ősszel lassan hervadozva csüggedt mosolyában, hogy a világ lássa, küzdelem és bukás a porember sorsa. S tudok lemondani: oly édes-nyugod... |
| Kosztolányi Dezső: Feleségemnek…megszoktalak, akár a l |
2017-03-29 12:02:53 |
| Kosztolányi Dezső: Feleségemnek... Megszoktalak, akár a levegőt, bármerre nézek, mindenütt te vagy, szekrényem alján, a fiókjaimban, az agyvelőmben, és nem veszlek észre. De múltkor este, amikor bejöttél szobámba, s mondtál valamit nekem, sok év után egyszerre ráocsudtam, hogy itt vagy, és szavadra sem figyelve ámulva néztelek. Szemem lehunytam. Ezt hajtogattam csö... |
|
Következő