Drága jó Istenem, mindig attól féltem: mikor imádkoztam - magamban beszéltem. Pedig, hidd el, mindig csak hozzád akartam, elhitették velem, hogy kívül vagy rajtam. Imádkozás közben kifelé, figyeltem, s azokat, kik láttak, szívből irigyeltem. Kérdeztem, hogy tényleg, hol lehet az Isten? Kiabálnom kéne, hogy rajtam segítsen? Aztán az imámat befelé mormoltam, elmondtam... |