| II.Fejezet Mily nyomorúságos és törékeny az ember Én szegény ember, mikor lesz lehetséges, hogy az én ferdeségem a te egyenességedhez hozzá igazodjék? Te, Uram, a magányt szereted, én meg a sokadalmat; te a csöndességet, én pedig az élet zaját: te az igazságot, én a hiúságot; te a tisztaság útját járod, én a tisztátalanság csapását követem. 2. Mit szóljak többet, Uram? Te... |
Következő