| Körmendi László: Óda az emlékedhez Feltör néha bennem emléke |
2020-11-24 08:29:11 |
| Körmendi László: Óda az emlékedhez Feltör néha bennem emléked hatalma, mikor gyöngyös arcod a fényben feldereng. Olyankor a szívem rab bilincsek foglya, képzeletem szenved, vergődik, s levert. Lelkem vászna boldog képeket vetít ki, mikor még markolhattam büszke melledet,... |
| Gyurkovics Tibor - Hajnal |
2020-09-20 00:03:44 |
| Gyurkovics Tibor - Hajnal A nap aranyos karikája sugaraz rá nagy sisakot karját kinyújtva a tájba mint hajnali fáklya, lobog. Lesem, idejössz, ideérsz-e a fák közt? Rajz a vízen cikázik az árnya, a lépte hogy sajdul és fáj a szívem! Ne siess, ne siess, de szeret... |
| Fehér Miklós versei |
2019-02-16 19:30:50 |
| FEHÉR MIKLÓS VERSEI Nem voltam barátja, nem voltam közeli ismerőse... Mégis úgy tiszteltem, mint a legjobb barátot, a legközelebbi ismerőst. Örülök, hogy a virtuális térben megismerhettem őt. A Héttorony versszerkesztője volt, és itt volt, ami... |
| Millei Lajos Kényszertérden |
2018-09-22 18:13:30 |
| Millei Lajos Kényszertérden Előbb-utóbb az álmok is térdre térnek, már nem követelnek, inkább kérnek, kérnek, és mi addig acél volt, viasszá válik, akaratod porlad, makacsságod mállik, s a reggeli kávéd kitart délutánig. Aprócska fohászok szorítják melledet, kibukn... |
| József Attila – Magány |
2017-06-17 05:24:28 |
| József Attila - Magány Bogár lépjen nyitott szemedre. Zöldes bársony-penész pihézze melledet. Nézz a magányba, melybe engem küldesz. Fogad morzsold szét; fald föl nyelvedet. Száraz homokként peregjen szét arcod, a kedves. S ha cirógatnál nagyon, mert öled helyén a tiszta űrt tartod: dolgos ujjaid kösse le a gyom. ... |
| József Attila – (A kelő korongba hajítom ...) |
2017-03-27 08:20:01 |
| József Attila - (A kelő korongba hajítom ...) A kelő korongba hajítom heggyel Vadbika vörös húsán kalapált gerelyét a fiatal szűznek. Most indulsz el, hogy hazavezettesd falaimat - Változó árnyékaim ittmaradnak elhagyott hűvösében. Érzed a viharszellőt, az egymáshoz közelre bujtogatót? A tétetett város előtt bosszúsan köszörűli csorbított szerszámait... |
| Megnyugvás a sorsban... |
2017-01-15 16:52:19 |
| Arkhilokhosz: Megnyugvás a sorsban... Ó, te szív, te űzhetetlen gondok által meggyötört, légy erős hát és a rosszal szembevetve melledet álld a harcot, tartva hűn a baj között is elveid, rendületlen; s más szemének győztesen se légy kevély, ám legyőzve, könnyeket titkon se hullass, csüggedőn, hanem- örömnek és keservnek- jóban-rosszban egyaránt- vess határt,... |
| Gyurkovics Tibor |
2016-11-18 10:19:13 |
| Gyurkovics Tibor Hajnal Lobognak a fák a szelekben, a réteken át idejön, két nagy szeme ég, haja lebben, az én szeretőm, szeretőm. A nap aranyos karikája sugaraz rá nagy sisakot, karját kinyújtva a tájba, mint hajnali fáklya, lobog. Lesem, idejössz, ideérsz-e, a fák közt, rajz a vizen cikázik az árnya, a lépte, hogy sajdul és fáj a szivem! Ne siess, ne sie... |
| GYURKOVICS TIBOR: Hajnal |
2016-11-17 11:30:01 |
| Lobognak a fák a szelekben a réteken át idejön két nagy szeme ég, haja lebben az én szeretőm, szeretőm. A nap aranyos karikája sugaraz rá nagy sisakot karját kinyújtva a tájba mint hajnali fáklya, lobog. Lesem, idejössz, ideérsz-e a fák közt? Rajz a vizen cikázik az árnya, a lépte hogy sajdul és fáj a szivem! Ne siess, ne siess, de szeretlek! Tudod-e, hova érs... |
| Hajnal... |
2016-10-16 22:09:40 |
| Gyurkovics Tibor ................Hajnal... Lobognak a fák a szelekben a réteken át idejön két nagy szeme ég, haja lebben az én szeretőm, szeretőm. A nap aranyos karikája sugaraz rá nagy sisakot karját kinyújtva a tájba mint hajnali fáklya, lobog. Lesem, idejössz, ideérsz-e a fák közt? Rajz a vízen cikázik az árnya, a lépte hogy sajdul és fáj a szíve... |
|
Következő