| Ma rá kellett jönnöm, hogy én is egy menthetetlen álmodozó vagyok. Álmodozó, aki fejjel megy a falnak, és döbbenten pislog, ha netán az álma nem úgy teljesül, ahogy azt egy jól nevelt álmodozó elképzeli. Ahogy ott állt előttem, azzal a bús barna tekintetével, szinte megbabonázott, és megállt nekem az idő. Talán, ha nem merültem volna el a tekintetében, akkor még emlékez... |
Következő