Tóth Árpád - Régi dallamok |
2020-09-05 15:09:56 |
Tóth Árpád - Régi dallamok Egy ismeretlen szép lány zongorázik. Fájó dallam, mint örvénylő patak, Lüktet fülembe a kis kerti házig, Hol meghúzódva ülök hallgatag. Kívül merev, bús tömbökké verődvén merengnek vénhedt, hajlott testű fák, Jégkéreggé fagy rajtuk a verőfé... |
Bálintffy Etelka versei |
2020-02-06 16:45:48 |
BÁLINTFFY ETELKA VERSEI Bálintffy Etelka teljes nevén Rózsaági Antalné Bálintffy Etelka, (Borosjenő, Arad megye 1844. március 24. - Zilah, Szilágy m... |
Faludy György : Egy boltíves szobáról álmodom… |
2019-09-03 18:42:38 |
Faludy György : Egy boltíves szobáról álmodom... Egy boltíves szobáról álmodom, hol száz szilánkból lennék büszke egység és lépteimtől zengene a padlat. Köröttem kristályfényű, langymeleg lég, avitt ereklyék és oltáros ablak. Konok magányom néma lenne s ódon, tömé... |
Füst Milán: Repülj! |
2019-08-12 10:54:00 |
Füst Milán Repülj! Igyekezz, ó igyekezz lélek E föld körén repülni túl! Nézz feljebb: ott tisztább az ének... Lásd: - hol csattogó harc hangja dúl: E föld-világon nem szívesen élek. Itt múlnak el, itt repülnek az évek És fellázadnod, sírnod oly nehéz, Ol... |
A hegyek |
2018-10-19 11:09:28 |
A hegyek . . . Úgy ülnek együtt, mint az óriások Győzelmi ünnep estjén. Egy-kettőnek még csobogva szivárog Patakzó vére testén. Mint roppant sebhely, mély barlang sötétlik; Fenyő-dárdák hevernek, Szélzúgással a harcokat mesélik . . . Sok óriási gyermek. Arrább a vének sok százezer évek Felhői közt merengnek, Csönddé porlik ott a szerelmes ének, Mit messze völgy üze... |
Füle Lajos: Őszi alázat |
2018-09-20 15:36:04 |
Füle Lajos: Őszi alázat Gyérülő hajjal merengnek a fák, lehajtott fejjel rokkant napraforgók földre borulva tűnődik a fű. Különös, mély alázat árad a tájból, azok alázata, kik megtették a tőlük telhetőt, s megrokkantak belé, de ez az őszi verőfény övék,... |
Szeretlek... |
2018-06-26 21:29:13 |
Egry Artúr: Szeretlek... Mint magányukat az elhagyott termek, midőn tétlenül merengnek, Úgy szeretlek, Mint folyó az ős öreg görgeteg követ, amely medrében is követ, Úgy szeretlek, Mint ujjad nyomát a dagasztott kenyér, amint szelíd kezedhez ér, Úgy szeretlek, Mint híd feszült nyugalmát a partok, amíg parttól partig tartok Úgy szeretlek.... |
|