| A végtelenség szomja |
2018-04-14 14:28:23 |
| Jevgenyij Vinokurov A végtelenség szomja A végtelenség szomja ez: gyalog nekivágni! Dűlő, domb, árok, mezsgye... Utakat róni nagyszerű dolog. Hogy megadta a sors, milyen szerencse! A járás jó zamatát ízleled. Eredj, ha csábít bújával a térség! A hajnalon ha pipacs szendereg, reggel már úgy köszönt, mint ismerősét. Mi az út? Rakosgatod lábadat, arra, hol felhő... |
| A kereszt |
2018-04-14 11:29:04 |
| Merényi Gyula: A kereszt Szívemben a halál szendereg, Arcomon két különös rózsa És a szemem bús, titokzatos. Túlonti messzeségek Ámúlója. Könnyű a vállam s Alpest emel, Vihar a szóm és fáradt, szomorú, Húllni-léptem végtelen mezők És homlokomon vérző Koszorú. Mert az élet-csúcsra felértem S testvér búval, keresve, vágyva E rejtelmes, nagy alkon... |
| Merényi Gyula: A kereszt |
2018-04-12 07:24:51 |
| Merényi Gyula: A kereszt Szívemben a halál szendereg, Arcomon két különös rózsa És a szemem bús, titokzatos. Túlonti messzeségek Ámúlója. Könnyű a vállam s Alpest emel, Vihar a szóm és fáradt, szomorú, Húllni-léptem végtelen mezők És homlokomon vérző Koszorú. Mert az élet-csúcsra felértem S testvér búval, keresve, vágyva E rejtelmes, nagy alkon... |
| A kegyelem dicsérete |
2018-04-05 15:22:50 |
| A kegyelem dicsérete A. v. Viebahn után németből Hárfámnak húrjai, küldjétek égnek hálám szavát, hadd szálljon szerteszét! Hallja a menny és minden messzeségek minden idők Királya nagy nevének, a Megváltó nevének énekét! A Megváltó, a Bárány énekét! Ó, áldott légy a Te megmérhetetlen, keresztfán szerzett váltságművedért! Ó, áldott légy! Soha el nem felejtem, hogy mi... |
| Lipcsei Márta |
2018-04-04 15:23:47 |
| Lipcsei Márta A mindenséget zúgatom feléd Cseng a napfény Aranyreflexek alakulnak fehéren nézni keservet festeni Végtelenből Végtelenbe. Az álombontó hamvadt mozdulat az ég felé mutat. Kupolás öröm csillan felém zsong a levegő érce cseng fénybogár melenget a sok is kevés az elmúlás az Űrön át idáig cseng. Hozzám nőtt a Tér s a messzeségek fogyhatatla... |
| Eső-imádó |
2018-03-13 20:57:31 |
| Váci Mihály Eső-imádó Eső. dícsérlek alázattal ázva, mint meghajlott fűszállal a mezők, s mint fák alatt, kalapjukat lerázva, kezüket kinyújtva, a szántó-vetők. Valami omló, hulló vágyat érzek, szétporladni langy cseppjeid alatt, hogy mint a párolgó kék messzeségek rögei, sejtjeim úgy igyanak. Kitárulni, mint szomjazó barázdák, mélyen az új fogamzó magvakig,... |
| Szép gondolatok... |
2018-02-18 19:28:39 |
| Cseh Katalin: Szabad gondolatok a versről A vers a lélek pancsolása hangban, fényben, ízlelésben, tapintásban. A vers önkitárulkozás, önkifejezés, az Én árnyalatinak fölvillantása. A vers ünnep a hétköznapokban, képzeletbeli utazás szavak szárnyán vagy a csönd fedélzetén. A vers tükör, melybe ha belenézek (beleolvasok), meglátom önmagam, és önmagamban a gyarlóság mellett... |
| Téli barlang |
2018-01-27 23:28:21 |
| Babits Mihály: Téli barlang I. Lakás, óh pesti lakás, óh téli barlang! most egyszer rajtakapom... Még mult telemnek titkait éli látatlanúl és hallgatagon. Mert meg nem áll a kegyetlen naptár; - de őrzi tavaszról a tavalyt a zárt lakás, mint télen a kaptár némultan őrzi a dermedt rajt. Mily furcsa az ember, balga állat, aki nyáron alszik, télen él. - Fölrán... |
| Tallóztam |
2018-01-22 17:01:36 |
| Sokáig némán, némán nézik egymást, Mint tenger és ég, mint bús messzeségek És szól az egyik: Ó most semmi sem bánt! És mond a másik: Ó most újra élek! Az egyik mélyén vak reménytelenség, A másik mélyén mennyek üdve szunnyad, Az egyik szól: Ó elveszett gyerekség, A másik mond: Bennem ring drága múltad. Az egyik, mint az áldozati bárány, Szelíden, gyáván és riadva rebben,... |
|
xMagazin
Következő