Csendes léptek Csendesen lépkedem, és arra gondolok, mily gyorsan repülnek a színes-tavaszok. Mily gyorsan sápad el a napsugaras nyár, s mily hamar elhervad a pipacsos határ. Csendesen lépkedem, s kicsit könnyezem. Megsiratom mindazt, ki már nem lehet velem. Kinek sárgult őszi lomb már nem hull levelet, kinek sírján szél pergeti a homokszemeket. Az emlékezés köz... |