Oly árván maradtunk , mint a lehullott falevél . . . |
2022-04-09 15:13:31 |
Oly árván maradtunk , mint a lehullott falevél , melyet magával sodort az őszi szél . Megtiporta lelkünket az Élet vihara , s utolért a makacs öregség . A sorssal már csatázni nem fogunk , erőnk már rég elhagyott , számunkra ez lett a veszteség . Kissé megszeppenve , elpih... |
Szép gondolatok... |
2018-06-02 20:03:50 |
Szuhanics Albert - Nem akarok többet... Nem akarok többet, mint egy nyugodt percet, mikor a tűz lángja teám alatt serceg. Máris időtlenné válik a pillanat, ezer év telhet el egyetlen perc alatt... Nem akarok többet, mint egy meghitt órát, mikor felragyognak a bölcs lelkű hórák. Csend ül a jobbomon, a balomon béke, egy órája ülök... s talán ezer éve...... |
Valentin-napi merénylet |
2018-01-25 22:04:29 |
Alkony Valentin-napi merénylet Kicsi volt, kövér, majdnem meztelen, furcsán kacsintott, ajjaj, reménytelen... Nem vettem a lapot, mosolygott esztelen, kezében egy nyíllal nem volt veszélytelen. Gondoltam, eszement, kerültem ügyesen, szakadt a víz rólam, szívem vert hevesen... Elillant a bátorságom, csak rohantam sebesen, még láttam kezét matatni a nyílt... |
Szuhanics Albert Mit rejt a temető? |
2017-11-01 06:16:31 |
Szuhanics Albert Mit rejt a temető? Ez a nap, ami szép, feltámad az emlék, ez a nap, ami fáj, meggyötör a hiány. Ez a nap holtaké, tántorgunk sír felé, kezünkben virágok, lelkünkben sirámok. Szívünkben mély sóhaj, nincs tervünk velük, jaj ebben az életben, s az égben várnak fenn. Miként a csillagok, a fényük ránk ragyog, országuk mennyei, a lényük szelle... |
A tücsök és a hangya |
2017-10-14 19:19:11 |
La Fontaine: A tücsök és a hangya Mit csinált a Tücsök nyáron? Csak muzsikált hét határon. Aztán jött a tél a nyárra, S fölkopott a koma álla. Szomszédjában élt a Hangya, Éhen ahhoz ment panaszra, S arra kérte, egy kevéske Búzát adjon neki télre. Búzát? Szólt a Hangya sógor. Már ez aztán sok a jóból! Tél elején sincs búzád már? Hát a nyáron mit csinál... |
Fehér margaréták |
2017-07-20 08:59:46 |
Fehér margaréták Fehér margaréták Egy csokorba kötve Azt beszélik nékem Oly szép kint a réten. Piros pipacsokkal Pillangók közt élni Olyan nagy szabadság Nem tudja azt senki. Én is úgy érzem Szabadnak születtem Azért sétálgatok Kint a természetben. Ott érzem jól magam Ahol messze látok Mert bármerre is nézek Nincsenek határok. Fehér margaréták Elhiszem... |
|