| Paulo Coelho tollából |
2021-09-10 16:57:14 |
| Amikor egy falevél lehull a fáról, vajon úgy érzi-e, hogy legyőzte a hideg? A fa azt mondja a levélnek: "Ez az élet körforgása. Talán azt hiszed, hogy meghalsz, de valójában bennem élsz tovább. Neked köszönhetem, hogy élek, hiszen általad lélegeztem. Azt is neked köszönhetem... |
| Bágyoni Szabó István |
2018-03-12 09:09:01 |
| Bágyoni Szabó István Úgy őrizlek Verának Úgy őrizlek, mint aranyát a harmat: hajnalban rejti el, hogy este égőtisztán elővehesse - így őrizlek, tartalak önmagamnak, hogy éltessél, mint utcasort a lámpák falun, ha fáradtan kiülnek... (A percek milyen keserűek lennének, hogyha fényszemük nem látnák!) Úgy őrizlek, mint harmatot a száraz falevél: noha sz... |
| Nyírfa voltam |
2017-08-07 12:16:40 |
| ÁPRILY LAJOS Nyírfa voltam Azt álmodtam, hogy nyír vagyok s ezüst kéreg borítja testem, tövemnél forrás-ér gagyog, levelem a fényben feresztem. Csúcs-ágamon rigó fütyül, erőm feszül a mély gyökérben, s finomlombos gallyamba gyűl - s kérgem alatt zsong-zsong a vérem. Egy karcsu kéz hajlik felém s a kérget késsel megcsapolja s forrást buggyant a kés helyén, mint... |
| Tallóztam |
2017-08-04 12:46:01 |
| József Attila Töredékek Nappal mint földet vad homok, közöny lep, izzó és konok a szolga emberekkel szemben elepedt kedvem, elapadt nedvem, elszáradt ég tüze lobog, a gyűlölet, sívó szívemben. Köröskörül vastőrökül voltak a rozsdás, éles, durva csillagok a lelkembe szúrva s mint önvérébe a vad terül, reszkettem az éjben kinyúlva. * Száz éjszakán ezer magány... |
| József Attila |
2017-08-01 09:13:36 |
| József Attila Töredékek Nappal mint földet vad homok, közöny lep, izzó és konok a szolga emberekkel szemben elepedt kedvem, elapadt nedvem, elszáradt ég tüze lobog, a gyűlölet, sívó szivemben. Köröskörül vastőrökül voltak a rozsdás, éles, durva csillagok a lelkembe szúrva s mint önvérébe a vad terül, reszkettem az éjben kinyúlva. * Száz éjszakán ezer magány... |
| József Attila – [Töredékek] |
2017-07-05 04:49:28 |
| József Attila - [Töredékek] Nappal mint földet vad homok, közöny lep, izzó és konok a szolga emberekkel szemben elepedt kedvem, elapadt nedvem, elszáradt ég tüze lobog, a gyűlölet, sívó szivemben. Köröskörül vastőrökül voltak a rozsdás, éles, durva csillagok a lelkembe szúrva s mint önvérébe a vad terül, reszkettem az éjben kinyúlva. * ... |
| Horváth Imre – Én, ki a telet legyőztem |
2017-05-19 16:21:57 |
| Horváth Imre - Én, ki a telet legyőztem Élek! Élek... S én, kit az ősz nem győzött le, a telet legyőztem. Lombom kihajt, bő nedvem érik. Erős vagyok csúcstól gyökérig. Jaj azoknak, kik martak, téptek: jaj az ősznek, jaj, jaj a télnek. Így zúg a fa. Zúg fenyegetve. Zúg, mint a Nép. Nap süt felette. 1945 ... |
| Horváth Imre – Érett gyümölcs |
2017-05-17 07:40:39 |
| Horváth Imre - Érett gyümölcs Vigyázz! csak egy vékony szál tart az ágon. Az ért gyümölcs sorsa az, hogy leváljon. S ki vitatja, hogy nedvem már megérett? Kapd fel te lány és tárd alám kötényed, hogy én, e fán a legszebb aranyalma, zuhanjak e hófehér ravatalra. 1943 -1944 ... |
| E eszperente nyelv remek |
2017-02-17 14:15:17 |
E ESZPERENTE NYELV REMEK E nyelv remek - mekegett kecske mester, lenyelt egy szem epret, melyet szeret, s ezzel megtelve, kedve remek lett.  Amikor eszembe jutott,... |
| Mária Albert Marica: Az idő múlása |
2016-01-09 13:40:55 |
| Napról napra, fogy a dalom, Ha már rekedtebb a hangom, Nem telik tüdőmből levegőre, Az utolsó szó csuklik belőle, Ha fülem is félre hall, Nem hallja, mit nem akar, Ha a jót is rosszul érti, Mond még egyszer, sokszor kéri. S szemem előtt fátyol lebeg, Az idő szőtt elé felleget, Ne lássam a lassú múlást, Feketéből fehérre fakulást. De a tudat piszkolódhat! Jelen a múl... |
|
Következő