| ...és boldog fáradtság álmodik aranylón most a tájon. |
2022-09-13 00:49:53 |
| Az ősz színei, hangulata, gyümölcsöket gazdagon ontó, beérlelő, ugyanakkor a növényvilág sok-sok képviselőjét leveleiktől, mitöbb életüktől - gondoljunk például az egynyáriakra - megfosztó időszaka, a Nap fogyatkozó ragyogása és melege, a vándormadarak készülődése, majd távozás... |
| Ott fenn a hegytetőn |
2019-09-20 07:30:26 |
| Ott fenn a hegytetőn A hegytetőn áll egynéhány szál fa, zúzza, cibálja, tépi a vihar. Recseg, ropog, és hajlong előtte, mégis tördeli, mégis belemar. Lent a völgyben, erdő sűrűjében, csendesen hallgat a kicsi bokor. Hozzá nem jut el a felbőszült szél, ott béke van, míg fent zúg a pokol. A lomb kárpitja megfeszül felette, csak akkor mozdul ha fény töri át, s arany... |
| József és a Gyermek |
2019-04-26 11:24:56 |
| József és a Gyermek Aludt a föld... A betlehemi házak Kendője alatt gondos éjszakának Mint összebujó koldusok - pihentek. ...És József karján mosolygott a Gyermek, Kicsiny kezével csillagok felé nyúlt. - József a távol nagy ködökbe indult... Alvó hegyek közt vitte a Napot, Vitte az Igét, Jóhírt, Holnapot, - Puha bársonyán a Gyermek kezének - A Történelmet és az... |
| Jézus a fenyvesekben |
2018-12-14 19:00:44 |
| Jézus a fenyvesekben Hallgat a fenyves hóbelepetten. Madarak szárnya néha ha lebben. Este lehullnak kéken az árnyak. Ádventi csendben hallgatva várnak ádventi fenyők. Jön a favágó. Fejszéje csattan. Villan a fénylő napsugarakban. Várakozásra keserű válasz! Döngve ledöntik, ott viszik már az ádventi fenyőt. Meghal a múltnak, havas erdőnek, régi örömnek, régi erőne... |
| Sík Sándor |
2018-08-01 10:33:14 |
| Sík Sándor Az acélember (Ének a sürgönypóznáról) Áll, egyenesen, egymagán Az acélember a hegy homlokán. Széttárva karcsú, hosszú karjai, A kábelek kígyóit tartani. Nem görnyedez és nem erőlködik: Áll és feszül és hordja terheit. De hűvös feje túl a drótokon Hosszan elnéz a nyúlós utakon. Lát, embereket és országokat, Bolond és keserű... |
| Jeremiás |
2018-06-14 19:35:16 |
| Jeremiás (Jeremiás 15,10.17; 20,7-11.) Ott lenn a nép kacag, tülekszik, versenyt fut a bálványok után . . . Ő fenn az ormon áll keményen. Osztályrésze más: örök magány. Szava s a lelke többé nem övé, ajkát nem tudja már felnyitni sem, csak ha mennydörgés viharzik felé és szólni kell, - mert most az Úr üzen! És szólni kell - ordítva és üvöltve, hogy megrepedjen min... |
| George Byron - Childe Harold A háború |
2018-05-22 06:34:24 |
| George Byron - Childe Harold A háború Részlet XXXIX Im, már az ormon áll, gigászi Rém, Vérszín haja ott leng, ahol a Nap, Bús bomba lobban tüzes tenyerén S ég a világ, hová szeme lecsap, E forgó szem, mely ide-oda kap Vad villámmal, - míg vas lábainál Gubbaszt s jegyez a Romlás, - szörnyü lap! Mert még ma itt három nagy nép kiáll És... |
|
Következő