| Februári álom Kint tél van még; hideg, könyörtelen, Az ablak alatt elsüvölt a szél. Fedélcsatorna pléhe felzokog, Ott fent a kémény jajgat és beszél. A képzelet varázsa messze száll, S mint őszi pára itt-ott fennakad; Egy szürke dombon s néhány régi fán Meg-megpihen s halkan tovább szalad... Már lefolyt a bércek hó-palástja, Sötét-lilára vált a vén havas;... |
Következő