| Emléked követ a mindennapjaimban , keresem szemeid ragyogó fényét , karjaid simogató ölelését . Hiányzik hangod a biztató , a dallam a lelkedből fakadó . Lelkem sötét alagútján járok , hol nincsenek ajtók , nincsenek akadályok . Mint rab madár csupán a fényre várok , egy visszhangra ha feléd kiáltok . Ajándék lehetne az Élet minden perce , ha az akarat olyko... |
Következő