Előző 
 Következő
|
| Gérard de Nerval: A PÁRIZSI NOTRE-DAME Vén már a Notre-Dame |
2019-04-16 07:36:36 |
| Gérard de Nerval: A PÁRIZSI NOTRE-DAME Vén már a Notre-Dame, s bár rémlik pusztulása, mégis ő volt, ki rég Párizst születni látta. Még néhány ezredév, az idő falja, mint ökröt vad farkasok, nehézkes váza reszket, nyúzza vas idegét, s átharapván a testet, lassan reccsenti szét vénhedt kő-csontjait. S akkor nagy sokaság özönlik mindenünnen, s a rettentő romot bámulják eg... |
| Kaffka Margit UDVARI DÁMÁK |
2017-07-16 17:44:22 |
| Kaffka Margit UDVARI DÁMÁK - Tu Sin Yu - Néma a park már, levélnesz se hallik, Zárva a kapuk, a palota alszik; A virágágyak éji illata száll. A balkon-rácsnál, hol porfir-oszlopon Szagos fűzért az Égnyító gallya fon; Két karcsú dáma összefogódzva áll. Két fínom árnyék a kék holdvilágban. Szűzi alakjuk összehajlik lágyan... Egyiknek ajkán már-már ébred a szó.... |
| Túltenni a fákon |
2015-08-28 17:13:01 |
| Richard Eberhart: Túltenni a fákon Nem lehet túltenni a fákon. Nem hiszem. Mind Legalább olyan százéves-természetű, és Huszonöt métert markolnak a levegőbe a partról. Olykor eső feketíti a törzsüket; olykor a hó Nehezül ágaikra; olykor a szél reccsenti őket, Földre rántja nagy karjukat; olykor csöndesen állnak, Teliholdban, a lopózó őszt fogadják. És élőbbek, Mint a mi meg... |
| szeretettel |
2011-08-24 18:20:44 |
| Tóth Judit Születés Kövön fekszel, vagy köpenyen. Elhagyatottságod vágóhíd-udvar nappala. Idehulltál e keramit-lapok csarnok-világosságába, nem jutsz ki innét, ez a legyőzetés csapdája vagy a győzelem kivilágított éjszakája. A lélegzeted ki-be zakatol, mint hegynek föl vonat, nem r... |
| x |
2010-01-10 16:03:20 |
| Nerval, Gérard de: A párizsi Notre-Dame (Notre-Dame de Paris Magyar nyelven) Notre-Dame de Paris (Francia) Notre-Dame est bien vieille : on la verra peut-être Enterrer cependant Paris qu'elle a vu naître ; Mais, dans quelque mille ans, le Temps fera broncher Comme un loup fait un boeuf, cette carcasse lourde, Tordra ses nerfs de fer, et puis d'une de... |
| Gyertya végei |
2006-12-19 19:14:42 |
| Nem a vég, a dicstelen a baj, majdnem úgy zajlott le, mint tavaly, és mégsem úgy, mert egyre rosszabb, belengi oldalát egy rossz szag, bűz vagy egy mifene reterát, s mintha változáson esne át. Pedig, isten bizony, majdnem oly érzés volt: félig-meddig komoly- an is gondoltam azt a békét, fölöttünk kánikula, kék ég, a parton a vénült házasok egymás mellett, és a nap r... | |
Előző
Következő
|
|
