Kékóra hangulat |
2022-12-30 11:23:59 |
Kék óra 50x90, olaj, festőtábla Marcellus Hesperus, Makray János festményéhez... KÉKÓRA HANGULATOK I. Meggyötört sorsok narancs ragyogása, mint fakó vér siklik jégtömbök között. Búsong házaink olvadó magánya, az ablakfény parázs, ég vetette rög. II. Izzik a fag... |
Egyszer |
2022-02-05 21:15:45 |
Sándor Fövényi Egyszer Egyszer azt írtam, fáj nagyon, mint balga gyermek ki beverte térdét, most, hogy Anya meghalt elmondhatom, fáj nagyon, a kín hajtogat kétrét. Üres a ház, üres lettem én is, nincs szívem, mégis mennyire fáj, valami tép, szaggat, akár a tövis, m... |
Tóth János |
2021-01-05 21:15:29 |
TÓTH JÁNOS "JANUS" VERSEI mottó: Leírva a... |
Túrmezei Erzsébet: Apák boldogsága - vallásos vers |
2019-02-19 12:08:05 |
Istenem, amíg én ékes királyi házban lakom fénytől övezve, a Te lakásod sátor. Hadd építsek neked aranyos cédrusfából sugárzó templomot! Libanon törzseit hadd döntetem ki sorra! Hadd hordja Izrael ezüstjét, aranyát, drágaságát halomra önkéntes áldozatból nevednek, Istenem!" "Jó. Dőljenek a törzsek, és gyűljenek a kincsek. De szent királyi házat ne te építs nekem... |
Apák boldogsága |
2019-02-14 16:46:31 |
Apák boldogsága "Istenem, amíg én ékes királyi házban lakom fénytől övezve, a Te lakásod sátor. Hadd építsek neked aranyos cédrusfából sugárzó templomot! Libánon törzseit hadd döntetem ki sorra! Hadd hordja Izrael ezüstjét, aranyát, drágaságát halomra önkéntes áldozatból nevednek, Istenem!" "Jó. Dőljenek a törzsek, és gyűljenek a kincsek. De szent királyi háza... |
Bodor Aladár |
2019-01-23 19:30:52 |
BODOR ALADÁR Bodor Aladár (Alvinc, 1880. január 29. - Budapest, 1952. április 19.) író, újságíró, költő, gimnáziumi igazgató. Költészete középpontjában a nemzet sorsa áll, 1908-ban a Nyugat első évfolyamában két verse is megjelent, annak jeléül, h... |
Charles Baudelaire – A hattyú |
2018-03-11 03:54:14 |
Charles Baudelaire - A hattyú Victor Hugónak 1. Andromaché, ma rád gondolok! ─ A kis árva Folyóra, hol sötét tükörben ragyogott Özvegyi bánatod roppant királyisága S a csalfa Simois könnyedtől csobogott─, Ma termékenyítő iszapjától lett sáros Emlékem, járva épp az új Caro... |
|