Mirian |
2019-07-14 18:00:02 |
MIRIAN "Nem varázslat szavakkal festeni, csak szívedbe kell mártanod az ecseted." Mirian ... |
Zsefy Zsanett |
2018-11-16 20:45:31 |
ZSEFY ZSANETT Bakkné Szentesi Csilla (Debrecen 1949.10.24. - ) író, költő - Zsefy Zsanettként Alkotói... |
Zsefy Zsanett |
2018-06-22 16:00:47 |
ZSEFY ZSANETT Zsefy Zsanett (Valódi név: Bakkné Szentesi Csilla, Debrecen 1949.10.24. - ) Alkotói adatlapja http://iroklub.napvilag.net/taginfo/266... |
Tóth Árpád – Rádió |
2017-10-22 04:42:36 |
Tóth Árpád - Rádió A rádió kagylóját felveszem, Kint már az utca tele van setéttel, Akár a szívem. Hallga! Muzsika! Valami messzi jazzt üzen az éter. Milyen vonító, furcsa hangtömeg! Züllött és édes, fájdító és kába, Mintha az alkony minden bánatát Felitta volna a zene magába: Hörgést, sikolyt, átkot, mint sok lila És sárga szeszt a részegek a bárb... |
vers.... |
2017-04-07 17:33:50 |
Seholsincs világ Van egy világ, abban élek. Másik papír. Benne tucat gondolatom. Hajtogatott, még sincs éle. Kérdőjeleim, tiéd sem kímélve, már száműztem, és nincs bűntudatom. Zsefy Zsanett ... |
Zsefy Zsanett |
2016-12-03 12:49:19 |
Zsefy Zsanett Voltál, leszel voltál nekem két pólus között a vonzás virágbibére hulló harmatom amplitúdóba zárt harangkongás elmúlásból is éledő hajnalom voltál nekem szerencse, boldogság, alázat falombot ringató őszi szél télben szunnyadó barázdája tájnak ölelős tavaszból rajzó méh' voltál nekem suttogó kertek virágos ágya seholsincs világban sehol sincs bű... |
Zsefy Zsanett |
2016-12-02 08:33:16 |
Zsefy Zsanett És mégis seholsincs világban nincsen mennybolt, se föld, se tenger, se sziget, vagy ár. Nem űzetett ki paradicsomból sem nő, sem férfi, szem semmit nem lát. Nem érzi a test, lebeg vagy szálldos, s az erekben merre mozdul a vér. Nincs gravitáció, nem hat semmi, a sehol világban Isten sem él. Nincs ember, se állat, szín, csobogás, nem látod hogyha bebor... |
Lelkes Miklós : Különös ősz |
2015-09-11 20:45:49 |
Különös ősz A szilva édes kékje meghasadt, míg légbe szállt fehér láng-pillanat, s arany tűz lobbant ág-árnyakon át, - észrevétlen kitágult a világ. Legszebb az ősz, ha benne nyár vakít, s míg tücsökhúr sírja fájdalmait, s nagy tükörben szívnek könnycsepp zenél, - őszi nyárból szemede néz a tél. Legszebb az ősz, ha benne végtelen, s fénnyé lesz minden,... |
|