| " Nem imádkoztunk sokat, az igaz. De szerettük a világodat, Uram, ahogy megadtad: gondokkal telítve, búval és örömmel fűszerezve, a tövisek közt egy-egy virág... szép volt Uram, jó volt a világ. Szerettük a patakodat, mely zengve selyempartok közt vígan szökdösött. A szellő, ahogy hegyeidről este virágillattal megrakodva jött. Hajnalodat, amikor bokrétásan felkacagott a... |
Következő