| Veress Miklós Tükörmagány A nyolcvanéves Kodályt köszöntő hatvanéves Illyés emlékének I. Egy mondolatnyi szellem jár a pusztán; okos fejével biccent, ám nem int - százévnyi magány, ami belőle néz rám hatvanévesen megint. Szétlőtt haza a csöndje, amit Tihany ekhózna. Aki pusztából jönne, oda is érkezik vissza. II. Egymondat-mondatok, mondatok... |
Következő