| Reményik Sándor – Anteus |
2017-01-29 08:53:10 |
| Reményik Sándor - Anteus Végvári - versek Talán-talán indultam volna már; Mint szemfedő alatt egy nagy halott: A hó alatt úgy pihent a határ. Talán-talán indultam volna már... Akkor elibém állt egy öreg fa, És csak rám meredt szörnyű némasággal, És azt kérdezte tőlem, hogy: hova?! Akkor elibém állt egy kis bokor, És megzörrent a szélben gúnyo... |
| Wass Albert |
2017-01-08 12:09:40 |
| Wass Albert Gyertyaláng Emlékszobor. Aranyló nevek rajta: mögöttük izzó, vérpiros csaták, mögöttük sajgó, megtört életek: síró gyermekek és síró anyák... Emlékszobor... ennyi maradt csupán belőlük, és a tűzből, mely vezette a milliókat messze golgotákra, és feszítette millió keresztre. Sok régi ház hiába várja őket, s fehér csöndjével sok fehér falu... üzenet... |
| Wass Albert |
2016-10-11 13:24:22 |
| Wass Albert A könnycsepp álmodott - Vártam reád már ezredévek óta! - A világ teremtésétől kerestelek! - Május volt, és megcsókolták egymást. Eztán telt az idő. Aranyszínűre csodálkoztak a fák, nosztalgiás szelek suhogtak, és a mezőkön nem volt több virág. Magában járt a leány a sárga őszi úton, és lába nyomán sírt a rőt avar. Szeméből elindult egy csillogó kis könnyc... |
| Nagy László: Anyakép |
2016-07-19 11:52:54 |
| Nagy László: Anyakép Könny nélkül váltam el tőle, sóhajtva nézett utánam. Még ölelt volna, még láttam, karját emelte. De a köd, november kölyke borult az anyai ölbe, édes helyemre. Jó volt már visszasajognom oda, hol erővel töltem, szülőm és elhagyott föld... |
| Dsida Jenő |
2016-05-14 00:06:18 |
| Dsida Jenő: Csend van Egy dal ma újra elszökött. Lábainál ültem valakinek gitárral a kezemben s szívemben ezeregy éjszakával. Egy dal ma újra elszökött. A gitár panaszosan bongott, a tölgyfák suhogtak a szélben s én néma maradtam. Most csönd van. mérhetetlen éj, a királynő pihegve alszik. És úgy félek, hogy visszatér a dal és fölriasztja őt.... |
| „Könyvet tessék! Könyvet vegyenek!“ |
2016-05-01 20:38:04 |
| Táncsics Mihály napjai ,,Könyvet tessék! Könyvet vegyenek! A csaknem teljesen vak öregember görbe botjával óvatosan lépegetett az Üllői úton. Görnyedten járt, botjával sűrűn koppantgatott, mégis néha megbotlott, olykor el is esett. Nehéz terhe volt, lepedőből kötött batyut vitt a vállán, benne egy egész élet könyveivel, megpenészedett régi röpirataival, egyéb, fakóvá sá... |
| Wass Albert : A könnycsepp álmodott |
2016-03-05 12:43:31 |
| Wass Albert : A könnycsepp álmodott - Vártam reád már ezredévek óta! - A világ teremtésétől kerestelek! - Május volt, és megcsókolták egymást. Eztán telt az idő. Aranyszínűre csodálkoztak a fák, nosztalgiás szelek suhogtak, és a mezőkön nem volt több virág. Ma... |
| Dsida Jenő |
2015-11-16 22:00:16 |
| DSIDA JENŐ Dsida Jenő (Szatmárnéme... |
|
Következő