Szőcs Géza Vörös folt távolodik a hómezőn szuronyos Mikulás vágtat, hull a hó, hajszolja nagy lovát csákánnyal, puskatussal énekel mély Mikulás-hangon, önkívületben: munkh lenhöj, ilme, ilme gutböl mituhlü mek, Géza, ej, tuhlü imkotta liszpangu mölmeg, méseltu Mikulás! Az ösvénynél leteszi a nála maradt holmikat. Ezt sem adhattam... |